Kalandos munkahelyet remél a magyar

Tesztelni a világ legtutibb vízi csúszdáit, lottóötös nélkül? Sőt, a féléves buliért még három és fél millió forintnak megfelelő összeget, ráadásul meg két hét luxusszállást is adnak? Mi ez, ha nem álommeló? – tette fel a kérdést az Egyesült Királyság egyik vezető utazási irodája. A rutinosak persze egyből látják az állásajánlat mögött rejlő marketing­erőt, ahogy az ausztrál turisztikai szövetség idei kampányában is, amelytől a kontinens munkavállalási szempontok szerinti fellendülését várják.

A féléves időtartamra szóló álomállás-kínálatban szerepel többek közt életstílusfotós Melbourne-ben, bulitesztelő Új-Dél-Walesben, étel- és borkóstoló Nyugat-Ausztrá­liában… mindezt persze jó bérezésért. Vajon az emberek akkor is ilyen kihívásokban gondolkodnának, ha maguk határozhatnák meg, hol és mit dolgozzanak?

Holdon sétálgató űrhajós és hawaii delfingondozó – ilyen és ehhez hasonló válaszokra számított Joó Zsuzsanna karrier­szakértő, amikor tavaly nyáron internetes hírlevélben az álommunkáról faggatott több ezer, karrierjét építgető embert. A beérkező válaszok azonban a vártnál is jobban meglepték a szakembert.

– Meglepődtem, de el is keseredtem, amikor szinte kivétel nélkül azt olvastam a válaszok között, hogy csupán kiszámítható, nyugodt, korrekt munkahelyről ábrándoztak az álláskeresők – idézte fel kisebb közvélemény-kutatása eredményeit Joó Zsuzsanna, a Karrieriskola megalapítója. – Olyan munkakörnyezetről álmodoznak az emberek, ahol kedves kollégák várják, a főnök kiegyensúlyozott és meghallgatja őket.

Rengetegen felhozták, hogy munkájuknak legyen értelme, hogy kihasználhassák kreativitásukat és maradandót alkothassanak. S ahogy olvastam a válaszokat, megfogalmazódott bennem a kérdés: ezek valóban irreális elvárások? Úgy tűnik, igen – mondta a karrierszakértő. ­Ki­emelte: a milliós kereset sem volt szempont, inkább az, hogy emberszámba vegyék őket, különösen a nőket.