Rómában él húsz éve a Vatikánban is elismert magyar freskófestő, Lencsés Zsolt. A művész állítja: a falfestészet az emberiség legősibb kommunikációs eszköze, ezért a XXI. században annak is modernebbé kell válnia.
A balassagyarmati születésű művészt, Lencsés Zsoltot tehetsége és egy különleges festékipari újítás tette nemzetközi hírű művésszé, aki mindmáig a Vatikán egyik legbefolyásosabb rendje, a Santa Lucia hivatalos festője is.
– Az elmúlt kétszáz év legnagyobb bűne, hogy műanyag alapú festékekkel restauráltak műemlékeket. Ezek az anyagok egy barokk templom több száz évet átvészelt vakolatát is képesek tönkretenni, mert nem engedik lélegezni a falat. Ezért is vállaltam, hogy világszerte népszerűsítem a mesterségesen öregített mész technológiáját.
A reneszánsz idején egy művész hozzá sem nyúlt húsz évnél fiatalabb mészhez. A mai felgyorsult világban erre nincs idő, de különleges eljárással lehet ilyen meszet előállítani – mondja a Borsnak a szakember, aki elérte, hogy a hazai szakiskolákban oktassák az eljárást.
– Magyarországon évtizedek óta nem tanítják a freskófestészetet, én is külföldi egyetemeken tanultam, mielőtt Rómában letelepedtem. Pedig az ősember falfestményei az első kommunikációt jelentették, mára ezt a szerepet átvette a PR, a marketing – magyarázza Zsolt.
– Szeretném, ha a freskó véleményformáló ereje a XXI. században is érvényesülne. Ehhez modernnek kell lennie – szögezi le a művész, aki a balassagyarmati nagytemplom belső homlokzatán dolgozik, amelynek a hármas ikonján szereplő Szent Zsuzsannához, Szent Lászlóhoz és Szent Erzsébethez a festő barátai álltak modellt. Zsoltot emlegetik a Vatikán hivatalos festőjeként, de ő elhárítja.
– Csak a Vatikán egyik legbefolyásosabb rendje, a Santa Lucia festője vagyok. A Medici család segítségével jutottam a Vatikánba. Alessandro Medici, a két pápát és egy királynőt is adó híres Medici család mellékágának feje talált rá a munkáimra, az ő ajánlása nyitott kaput a Szentszékhez. Azt szokták mondani, ha Rómában el akarsz érni valamit, háromfelé kell bizonyítanod: az arisztokrácia, az egyház és a maffia felé.
– Nos, engem Olaszországban először Magnani gróf karolt fel, az ő támogatásával dolgozhattam, majd a Mediciek segítségét élveztem, miközben tizenhét európai és számos római templomban festhettem freskókat, díszíthettem a Santa Lucia rendházát, s varázsolhattam Cirill és Metód alakot a megboldogult II. János Pál pápa édesanyjának szülőházára is.
– A harmadik kapcsolatról nem mesélhetek – nevet a festő, aki nem tagadja, szoros kapcsolatot ápol bűnözőkkel. Ugyanis külföldi támogatással ő indította be Magyarországon a börtönfreskóprogramot, amelyben elítélteket oktatnak freskófestészetre, sőt, ő maga több szabadult rabot is alkalmaz vállalkozásában.
