Egyáltalán nem könnyű hazacsábítani a külföldön dolgozó magyarokat, ahogy azt Matolcsy György elképzelte – állítják a szakemberek. Sőt a korábbi elvándorlás nyomán várhatóan egyre többen mennek majd Nyugat-Európába.
Mintegy ötszázezer külföldön dolgozó magyar munkavállaló hazacsábítását tűzte ki célul a kormányzat – derült ki Matolcsy György beszédéből, amelyet
a gazdasági miniszter a Nokia Siemensszel kötött megállapodás után mondott el.
A magas szám sokakat elgondolkodtatott, egyre-másra számolgatták, mire utalt Matolcsy. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtómegkeresésekre adott válaszában részletezte: információik szerint mintegy háromszázezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, ötven-ötven ezer pedig tartósan Ausztriában és Németországban keresi a boldogulást.
De vajon az ott már berendezkedett munkavállalók számára mennyire mézesmadzag egy esetleges gazdasági fellendülés.
– A magyarok hazacsábítása nem könnyű feladat. Egy elvándorlási hullám éppen ellenkező hatást szokott kifejteni, nem kevesebben, többen keresik külföldön a megélhetésüket, hallva a kint már boldogulók tapasztalatait, és kihasználva az ő kapcsolatrendszerüket – magyarázta Melegh Attila migrációkutató. – Az elmúlt esztendőkben megkétszereződött az elvándorlók aránya: míg korábban a magyarok egy százaléka jelent meg az unió felméréseiben, ez az arány tavaly két százalékra emelkedett – részletezi a KSH kutatója.
A tízmilliós magyarságban egy ilyen arány nem okoz társadalmi torzulást, csak a munkaerô-piacon .
– Az elvándorlás világátlaga három százalék a népességre vetítve. De Magyarországon csak 3,9 millió munkavállaló van, továbbiak kitelepülése problémákat vethet fel – szögezi le a szakember.
A munkavállalók elvesztése a szociális szférát viseli meg, a szociálpolitikai befizetések itthon csökkennek, de a szolgáltatásokat sok elvándorló mégis itt veszi igénybe.
Ugyanakkor nehéz megmondani, hány magyar dolgozik, él külföldön. Az EU országaiban összesen kétszázezren állítják, Magyarországról érkeztek. Nagy-Britanniában tavaly népszámlálást tartottak, negyvennyolcezren vallották magukat magyarnak, de az elmúlt tíz évben százezer adószámot adott ki magyaroknak a hatóság.
A történelmi kapcsolatok miatt a magyarok másik két célországa Németország és Ausztria. A német statisztikai hivatal közölte: 46 százalékkal nőtt a Magyarországról érkezők száma, most már több mint hetvenezer magyar állampolgár tartózkodik ott.
A szomszédolók aránya végképp megbecsülhetetlen. Hivatalosan októberben 39 819 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában. Ez az adat 2481-gyel több a fél évvel korábbinál, pedig ebben már azok is szerepelnek, akik legalizálták addigi munkaviszonyukat. A „feketén” ingázók száma végképp ellenőrizhetetlen.
Az elvándorlásnak akár lehetne pozitív hatása is. Sokak szerint a külföldön jól kereső magyarok pénzt küldenek haza. Ám a migrációs szakemberek ennek hatásait korábban a latin-amerikai államokban vizsgálták, ahol kiderült: a szegény rokonoknak hazaküldött támogatásból szinte sosem lesz befektetés, amiből profitálna a gazdaság.
Az összeget ugyanis a fogadó országban többnyire a legalapvetőbb megélhetésre fordítják.
