Kiszárad Tokaj-Hegyalja

Éppen két éve annak, hogy kiderült: Dél-Amerika legkedveltebb síközpontjában már senki sem fog siklani. A globális felmelegedés miatt ugyanis elolvadt az extrém sportok kedvelőinek egyik paradicsoma, a 18 ezer éves, 5300 méter magasban képződött Chacaltaya-­gleccser Bolíviában.

Az Andok gleccserei egyébként 30-50 százalékkal zsugorodtak az utóbbi negyven évben a klímaváltozás hatására. Ez nem csoda, hisz az átlaghőmérséklet 0,7 fokkal emelkedett az elmúlt hetven évben.

A szigetek végnapjai

A Maldív-szigetek Földünk ­leg­ala­cso­nyab­ban fekvő országa, területe átlagosan csupán 2,13 méterrel fekszik a tengerszint felett. A globális felmelegedés okozta tengerszint emelkedés hatására a Maldív-szigetek, közöttük Malé, a főváros is komoly veszélybe került. A tengerszint ma még megfelelő, ám ha az emelkedése olyan ütemben folytatódik, mint eddig, száz éven belül az Indiai-óceán teljesen elöntheti a szigetcsoportot, így az ország mostani miniszterelnöke már a kitelepítésre készül.

Kijelentette, hogy országa kénytelen félretenni a turizmusból származó bevételek egy részét, hogy az állam új földeket vásároljon. Potenciális földvásárlási helyszínnek az elnök elsősorban Dél-Indiát és Srí-Lankát szigetét, illetve Ausztráliát nevezte meg.

Szőlő helyett datolya

„Nagyszüleink azt mondták, hogy remek gyümölcs volt a szőlő, de ne búsuljunk, higgyék el nekem, hogy a datolya is van olyan finom” – hallható az OzoneNetwork időjárás-jelentésében. ­

Egy­előre még mosolygunk rajta, pedig a dolog halálkomoly. Ha ugyanis valami csoda nem történik, 2050-ben a nagy szárazság miatt már nem lesz szüret a tokaji hegyoldalakon. Negyven fok feletti hőmérsékletre számíthatunk szeptemberben, s a Balaton csupán egy apró folt marad a térképen, tizenkét centiméteres vízállással. Ilyen rémisztő állapotok fogják jellemezni hazánk időjárását négy évtized múlva.