Vesztébe fejlődik az emberiség – kongatják a vészharangot a szakemberek, de hiába. Pedig nem is hinnék, mi mindenről maradnak le déd- és ükunokáink. Lesznek gyümölcsök, amelyeket sosem kóstolhatnak, vidékek, amelyeket sosem láthatnak, vizek, amelyekben sosem mártózhatnak meg, illatok, amelyeket soha sem szippanthatnak be – miattunk. 2. rész.
Éppen két éve annak, hogy kiderült: Dél-Amerika legkedveltebb síközpontjában már senki sem fog siklani. A globális felmelegedés miatt ugyanis elolvadt az extrém sportok kedvelőinek egyik paradicsoma, a 18 ezer éves, 5300 méter magasban képződött Chacaltaya-gleccser Bolíviában.
Az Andok gleccserei egyébként 30-50 százalékkal zsugorodtak az utóbbi negyven évben a klímaváltozás hatására. Ez nem csoda, hisz az átlaghőmérséklet 0,7 fokkal emelkedett az elmúlt hetven évben.
A szigetek végnapjai
A Maldív-szigetek Földünk legalacsonyabban fekvő országa, területe átlagosan csupán 2,13 méterrel fekszik a tengerszint felett. A globális felmelegedés okozta tengerszint emelkedés hatására a Maldív-szigetek, közöttük Malé, a főváros is komoly veszélybe került. A tengerszint ma még megfelelő, ám ha az emelkedése olyan ütemben folytatódik, mint eddig, száz éven belül az Indiai-óceán teljesen elöntheti a szigetcsoportot, így az ország mostani miniszterelnöke már a kitelepítésre készül.
Kijelentette, hogy országa kénytelen félretenni a turizmusból származó bevételek egy részét, hogy az állam új földeket vásároljon. Potenciális földvásárlási helyszínnek az elnök elsősorban Dél-Indiát és Srí-Lankát szigetét, illetve Ausztráliát nevezte meg.
Szőlő helyett datolya
„Nagyszüleink azt mondták, hogy remek gyümölcs volt a szőlő, de ne búsuljunk, higgyék el nekem, hogy a datolya is van olyan finom” – hallható az OzoneNetwork időjárás-jelentésében.
Egyelőre még mosolygunk rajta, pedig a dolog halálkomoly. Ha ugyanis valami csoda nem történik, 2050-ben a nagy szárazság miatt már nem lesz szüret a tokaji hegyoldalakon. Negyven fok feletti hőmérsékletre számíthatunk szeptemberben, s a Balaton csupán egy apró folt marad a térképen, tizenkét centiméteres vízállással. Ilyen rémisztő állapotok fogják jellemezni hazánk időjárását négy évtized múlva.
