Futni hagyják a bűnöst: kétélű fegyver a vádalku

Jován László, Papp Géza, Bárándy Péter, Dezső Antal – négy nagy ügyeken dolgozó jó nevű ügyvédek, akik ellenzik, hogy ügyfelük vádalku részese legyen.
– Én nem akarok az az ügyvéd lenni, akinek a háta mögött az emberek összesúgnak, hogy “ő az, aki összejátszik a rendőrökkel”. A vádalku számomra annyit jelent, hogy egy ügyészi határozattal a nyilvánvalóan bűnöst futni hagyják – indokolja álláspontját dr. Jován László.

Ha ugyanis egy gyanúsítottal vádalkut kötnek, az ügyész engedélyével a bűnbánó bűnöző ellen folyó eljárást megszüntetik. A bűnüldözők számára az a fontos, hogy az alku keretében egy jóval súlyosabb ügyet tudjanak felderíteni, mint amivel a futni hagyott bűnözőt gyanúsítják.

Jován László a vádalku törvényi szabályozását ellentétesnek tartja az alapvető jogelvekkel. Ő képviselte egyébként Radnai Lászlót a kecskeméti maffiaperben, és máig nem emésztette meg, hogy a koronatanú, Szlobodan Sztojanovics egy alku keretében tett terhelő vallomást védencére, akit nagyrészt e vallomás alapján ítéltek 12 év fegyházra.

Dr. Papp Géza szerint alapvető etikai norma, hogy a másik vállára lépve senki ne kerülhessen ki szorult helyzetéből. Dr. Bárándy Péter pedig úgy véli, a vádalkuval senki sem találja meg a maga számítását: sem az ügyész, sem a rendőr, sem a védő, miközben mindegyik szereplőben ott munkál az átveréstől való félelem.

– Az alkuval az állam az árulást, a júdáskodást támogatja intézményes formában – fogalmazza meg sommás véleményét.

– Úgy érzem, nekem nincs jogom haragudni arra, aki megállapodik a hatósággal – nyilatkozta a Borsnak dr. Dezső Antal, Kaiser Ede ügyvédje. Pedig minden oka megvan rá: ügyfelét a nyolc áldozatot követelő móri mészárlás ügyében tévesen ítélték tényleges életfogytiglani büntetésre egy vádalku keretében született vallomás alapján. Aki a férfira vallott, kegyelmet kapott, és 25 millió forint nyomravezetői díjat is felvehetett – ma már tudható, hogy a vallomása téves eredményre vezetett.

Dezső Antal állítja: annak, aki egyszer is hajlandó alkut kötni a hatóságokkal, megpecsételődik a sorsa. Hiába titkos a vádalku, az esetek döntő többségében kiderül, hogy ki mentette a bőrét mást terhelő vallomással, s ezek után nem lesz könnyű élete. Nem véletlen, hogy a Kaiser-ügy tanúja felszívódott, a kecskeméti maffiaper koronatanúját pedig három éve Szerbiában szitává lőtték.

Portik ügyvédje nem ellenzi

Másként látja a vádalku kérdését dr. Bánáti Kristóf. – Én soha nem akarom befolyásolni az ügyfelemet – nyilatkozta a hét gyilkosság, köztük az Aranykéz utcai robbantás ügyében felbujtással gyanúsított Portik Tamás ügyvédje. – Volt egy védencem, akinek határozott döntése volt, hogy vádalkut akar kötni. Tiszteletben tartottam ezt. Kioktattam minden veszélyre, amit önmagában rejthet ez a lépés, majd rábíztam a döntést.