Tibeti gyógyítókról készítenek filmet győri fiatalok. Miklós Ádám és társai szerint a magyaroknak is kapaszkodót és reményt adhat a keleti emberek tartása és tudása.
Egy győri stúdió fiataljai, Miklós Ádám, Száki Adrián és társuk, Alex Matthew Co arra vállalkozott, hogy dokumentumfilmjükkel bemutassák, hogyan fér meg egymás mellett az ősi és a modern orvostudomány Indiában.
– Ott nem félnek máshonnét segítséget kérni, ha a nyugati orvoslás csődöt mond – mesélte Miklós Ádám filmrendező a Borsnak. – Eredetileg a tibeti gyógyászatról szerettünk volna forgatni, végül úgy gondoltuk, a rákgyógyításban folytatott eljárásaik nagyobb hangsúlyt érdemelnek, hiszen ezzel a betegséggel mindenütt küzdenek.
Így kerültek kapcsolatba dr. Dorjee Rapten Neshar tibeti orvossal, a rákkutatás kiemelkedő egyéniségével. – Volna mit tanulnunk a keleti kultúrából – vette át a szót Száki Adrián producer. – Nincsenek csodák, ezt mi is tudjuk. De a tibeti gyógyítók már közel ezer évvel ezelőtt tisztában voltak a rák létezésével, és egymásnak adják át a tudást. Dr. Dorjee mentora például dr. Tenzin Choedrak tibeti orvos volt, akit 17 éven át fogva tartottak, közben válogatott kínzásoknak vetették alá politikai okokból. Más ember inkább a halált választotta volna, ő kitartott.
A tibetiek és az indiaiak számára fontos a jó lelkiállapot. Rengeteg időt szánnak arra, hogy önmagukat megismerjék. A táplálkozásra is figyelmet fordítanak. Miklós Ádámtól megtudtuk: a tibeti gyógyítók csupán a kitapintott pulzust 25 különböző kategóriába sorolják, és képesek csak ennek segítségével pontos diagnózis felállítására. Indiában gyakran előfordul, hogy a hagyományos orvosi leletekkel a páciens átballag a tibeti klinikára, majd orvos és természetgyógyász közösen keresi a megoldást.
