Egy győri stúdió fiataljai, Miklós Ádám, Száki Adrián és társuk, Alex Matthew Co arra vállalkozott, hogy dokumentumfilmjükkel bemutassák, hogyan fér meg egymás mellett az ősi és a modern orvostudomány Indiában.
– Ott nem félnek máshonnét segítséget kérni, ha a nyugati orvoslás csődöt mond – mesélte Miklós Ádám filmrendező a Borsnak. – Eredetileg a tibeti gyógyászatról szerettünk volna forgatni, végül úgy gondoltuk, a rákgyógyításban folytatott eljárásaik nagyobb hangsúlyt érdemelnek, hiszen ezzel a betegséggel mindenütt küzdenek.
Így kerültek kapcsolatba dr. Dorjee Rapten Neshar tibeti orvossal, a rákkutatás kiemelkedő egyéniségével. – Volna mit tanulnunk a keleti kultúrából – vette át a szót Száki Adrián producer. – Nincsenek csodák, ezt mi is tudjuk. De a tibeti gyógyítók már közel ezer évvel ezelőtt tisztában voltak a rák létezésével, és egymásnak adják át a tudást. Dr. Dorjee mentora például dr. Tenzin Choedrak tibeti orvos volt, akit 17 éven át fogva tartottak, közben válogatott kínzásoknak vetették alá politikai okokból. Más ember inkább a halált választotta volna, ő kitartott.
A tibetiek és az indiaiak számára fontos a jó lelkiállapot. Rengeteg időt szánnak arra, hogy önmagukat megismerjék. A táplálkozásra is figyelmet fordítanak. Miklós Ádámtól megtudtuk: a tibeti gyógyítók csupán a kitapintott pulzust 25 különböző kategóriába sorolják, és képesek csak ennek segítségével pontos diagnózis felállítására. Indiában gyakran előfordul, hogy a hagyományos orvosi leletekkel a páciens átballag a tibeti klinikára, majd orvos és természetgyógyász közösen keresi a megoldást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.