Bár a törvény 3500 forintban maximálja az ebeknél január 1. óta kötelező azonosító mikrochip beültetésének költségét, az állatorvosok többsége ennél jóval többet kér a beavatkozásért.
Január 1. óta állatvédelmi bírsággal sújtható az az állattartó, aki nem helyeztet kutyájába azonosító mikrochipet. Az elektronikus jeladó behelyezésével, valamint a gazdi és az eb adatainak központi nyilvántartásba vételével az állatorvosokat hatalmazta fel a jogalkotó, a beavatkozás munkadíját pedig 3500 forintban maximálta. Csakhogy alig találni állatorvost, aki ennyiért el is végzi az injekcióbeadást és a tízpercnyi papírmunkát igénylő műveletet.
A Szent István Egyetem Kisállatklinikáján a beültetésért 3500-at, az azt megelőző „kötelező” vizsgálatért újabb 3500 forintot számolnak fel, de akad olyan budai rendelő, ahol a chipezés összköltsége meghaladja a kilencezer forintot. A Magyar Állatorvosi Kamara szerint azonban ez rendben is van így. – A jogszabály egy hatósági feladatkört kényszerített a piaci körülmények között működő állatorvosokra.
A maximált ár az állatvédelmi törvény megjelenése előtt röviddel, egy egyéni módosító indítvánnyal került a jogszabály szövegébe úgy, hogy azt semmiféle gazdasági számítás nem előzte meg – szögezte le dr. Gönczi Gábor elnök.
A Bors utánajárt: egy mikrochip ára nettó 800-1000 forint, a regisztrációért pedig 200 forintot kell fizetni. Vagyis a beavatkozás bruttó költsége egy állatorvos számára nem éri el az 1700 forintot sem, így a náluk maradó összeg mindenképpen meghaladja a 3500 forintos maximált ár felét. Éppen ezért a régóta dolgozó szakember nem is kér el többet ennyinél a chipezésért. – Évekig 2200 forintért helyeztem be, most is csak azért kellett emelnem, mert meghatározták az árat – meséli dr. Hámori Zsolt, aki szerint nem ártott volna nagyobb átfutási időt hagyni a chipezésre.
A törvény csak a beültetés elvégeztetésére kötelezi a kutyásokat. Felmerül a kérdés: ha a gazdi nem kéri a pluszvizsgálatot, az állatorvos megtagadhatja-e a chip beültetését? Őket ugyanis saját szakmai szabályaik kötelezik az előzetes vizsgálatra, míg az állatvédelmi törvény szerint az is bírsággal sújtható, aki „hatósági feladata elvégzésének elmulasztásával” okoz kárt az állatnak. Megkérdeztük a Vidékfejlesztési Minisztériumot: vajon ez alapján bírságolható-e a chipezést megtagadó állatorvos, de december 21. óta nem kaptunk választ.
