Sokat vesztünk a pénzátutaláson, többe kerül egy korsó sör és a kisfröccs. Az egykulcsos adó valóban egykulcsossá válik, igaz, ez csupán a jól keresőket érinti. Bukni csak a havi egymillió fölött keresők fognak rajta. A változások java két részletben, januárban és júliusban zúdul a nyakunkba.
Változnak az adók
Szja: Valóban egykulcsos lesz a személyi jövedelemadó, eltűnik a szuperbruttó. Az összes jövedelmet 16 százalékos adó terheli. A 202 ezer forint felett keresők nettó 10-20 ezer forinttal többet kapnak kézhez. Egy négytagú családnál – átlagosan – 17 500 forint pluszpénz marad. Rosszabbul járnak a havi egymillió forint felett keresők.
Illetékek: Egyszerűsödik a szabályozás. Az általános mérték 18 százalék, lakásvásárlásnál a kedvezményes ráta 9 százalék lesz.
Lakásszerzés: A 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye 15 millió forintra nő (eddig 8 millió volt). A fiatalok az első lakásszerzésük után az illeték felét fizetik meg, ha a lakás értéke 15 millió forintnál kisebb.
Öröklés: Az egyenes ági rokonok után az özvegyek is illetékmentessé válnak.
Áfa: A pénztárgépeket online kötik össze az adóhatósággal. A boltokat, üzleteket, cégeket érintő változás áprilistól lép életbe.
Drágul a sör, sokba kerül a pénzkivétel
Nő az alkohol ára: A jövedéki adó növekedésével 10 százalékkal ugrik meg a sör, a bor és a tömény ára. Egy 300 forintos korsó ára 330 forint lesz, a 200 forintos hosszúlépés 220 forintba, egy 400 forintos feles 440 forintba kerül.
A cigarettaárát január helyett már decemberben megemelték, átlagban 70 forinttal növelve egy doboz árát.
Drágább az autógáz: literenként 33,5 forinttal kerül többe áfástul. Az ok: a szénhidrogén adómértéke január 1-jétől 50 százalékkal, majd május 1-jétől újabb 50 százalékkal emelkedik.
Drágul a jegy és a bérlet: A BKV-jegy 350 forint, a havibérlet 10 500 forint lesz. A tanuló és kisgyerekes havibérletek változatlanul 3850 forintba, a nyugdíjas havibérletek továbbra is 3700 forintba kerülnek, az elővárosi (a HÉV-re és a környéki autóbuszokra érvényes) díjak változatlanok maradnak.
Fizetünk a pénzkivétel után: Egy 10 ezer forintos utalás vagy pénzfelvétel után 20, illetve 30 forint adót kell majd fizetnünk. Egy 140 ezer forintos nettó átlagbért alapul véve havi 1000 forint lesz a többletkiadásunk. Az ok: a tranzakciós adómértéke pénzügyi műveletenként 2 ezrelék, pénzkivétel után 3 ezrelék. Az adó a csekkek befizetésére, a pénzváltásra és a hiteltörlesztésre is kiterjed.
Áthárítják a sarcot?
Marad a drága telefonálás: Megmarad a 2012 júliusában bevezetett, percenként és SMS-enként 2 forintos telefonadó. Ez elvben a telefontársaságokat terhelné, ám ők ügyfeleikre hárították a terhet. A pluszkiadás 700 forint havonta egy lakossági ügyfél esetében. Ez évente 8400 forintos teher.
Nőhet a casco: A biztosítási adót a biztosítók fizetik ugyan, de vélhetően az ügyfelekre terhelik majd sarcukat. Ezért a casco 15 százalékkal, a vagyon- és balesetbiztosítás 10 százalékkal nőhet.
Drágulhat a közmű: A közműadót a közműcégek fizetik vezetékeik után, méterenként 125 forintot. Egyelőre kérdéses, ebből mennyit hárítanak át a fogyasztókra.
Drágább posta: A levél ára 105 forintról 110 forintra, az ajánlott küldeményé 240 forintra elsőbbségi levélé pedig 130 forintról 140 forintra emelkedik.
Csökkenő rezsi: Január elsejével csökkentek a rezsiárak, a kormány rendelete szerint tíz százalékkal lesz alacsonyabb a lakossági gáz, villany és távhő fogyasztói ára. A változás először a februári számlákban lesz érzékelhető.
Dohány csak trafikból
Csak a nemzeti dohányboltban kapható cigaretta és pipadohány júliustól. A kétezer lakosúnál kisebb településeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni. Kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jelenlegi 44 ezer helyett hétezer trafik marad. A boltokban csak cigi, lottó és sorsjegy kapható majd.
Nem jár nyugdíj a fizetés mellé
A közszférában dolgozók júliustól már nem kaphatnak nyugdíjat és bért egyszerre. A döntés vonatkozik a közszolgákra, a közalkalmazottakra, a fegyveres testületek dolgozóira, a bírákra és az ügyészekre.
A nyugdíjszámítás szabályai idén – az előzetes tervekkel ellentétben – azonban nem változnak: a járadékot továbbra is a nettó átlagkeresetekből számítják egy friss törvénymódosítás szerint.
A minimálbér 98 ezer forintra nőtt.
Járási ügyintézés: Január 1-jével megkezdték munkájukat a járási hivatalok. Budapesten 23, vidéken pedig 175 hivatal nyitott meg. Elsősorban okmányirodai feladatokat, gyámügyeket, egyes szociális és környezetvédelmi ügyek intézését vették át az önkormányzatoktól.
Módosul a szabadság
Változó munkahely: A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
A szabadság: Az alapszabadság 20 nap marad, ezen felül több jogcímen pótszabadság jár. Ezmaximum10 nap lehet, melyet mindkét szülő igénybe vehet. Idén a 16 évesnél fiatalabb gyermek után is jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét nap.
Átalakul a távolléti díj: Ez mostantól az alapbér összege lesz, eddig az átlagbérből számolták ki. Jár a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, a hozzátartozó halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára 70 százaléknyit kap a munkavállaló.
Kötelező lesz
Az 50 négyzetméter alatti épületek eladásakor és bérbeadásakor is kötelező lesz az energetikai tanúsítás elkészíttetése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.