Életveszélyes helyzetben is kockáztatnának kedvencükért az állattartók - mutat rá egy friss kutatás. A szakemberek szerint ez nem is csoda, hiszen a háziállattól feltétlen szeretetre számíthat a gazdi, ai emberek között ma már ritka.
Minél több embert ismerek meg, annál jobban szeretem a kutyámat – hangoztatják egyre többet a kutyatartók az ismeretlen szerzőtől eredő bölcsességet. Hiba lenne azt hinni, hogy ez csak üres frázis.
A brit Állategészségügyi Nemzeti Iroda (National Office of Animal Health – NOAH) kutatása szerint nincs az az összeg, amit az állattartók sajnálnának kedvencük gyógyíttatásáért, negyven százalékuk pedig bármikor képes lenne kitenni magát életveszélynek, csak hogy megmentse állatát.
– Ez bizony így van – erősíti meg Balázs László, a neves kutató-mentő kutya, Aqua gazdája. – Számtalanszor hívnak minket olyan esetekhez télvíz idején, amikor az állat jégen ragad, a gazdi pedig nem mer bemenni érte. Én bármikor megtenném ezt Aquáért.
A NOAH nemzetközi kutatása a női gazdikat még elszántabbnak ítéli: a felmérés szerint a hölgyek fele előbb köszön hazaérkezéskor a házi kedvencnek, mint a családtagoknak, és húsz százalékuk akár szakítana is, ha párja nem viselné el a velük élő állatot.
– Volt olyan férfi az életemben, aki kijelentette, hogy ő nem költözik össze macskával. Nem tudom, ki veszített többet – nevet Horváth Éva. A műsorvezető életében komoly szerepet tölt be Macskuszka, a befogadott kandúr. – Sokat beszélgetünk, ami nem egyszerűen azt jelenti, hogy én beszélek hozzá. Ismerem a panaszos nyávogását, tudom, mikor reklamál száraz eledel helyett konzervkajáért, s olyankor elmagyarázom neki, hogy ennek csak később lesz itt az ideje. A szeretteimnél azért nem sorolom előbbre, de az igaz, hogy gondolkodás nélkül lemásztam volna érte, amikor leesett egy emeletet, és ottragadt az alsó szomszéd erkélyén, aki aznap utazott el hosszabb időre. Szerencsére megúsztam az akrobatamutatványt, mert a szomszéd otthon hagyott valamit, és beállított, amikor én már a menekítő kötéllétrát tervezgettem.
– Nem csoda, hogy sokan többre tartják az állattól kapott szeretetet az emberi kapcsolatoknál, mivel a kedvenc feltételek nélkül szereti a gazdáját olyannak, amilyen – magyarázza dr. Csehák Hajnalka pszichológus. – Az állat akkor is szereti a gazdit, ha az megszidja, és akkor is, ha elfelejt neki enni adni. Semmilyen feltételt nem támaszt, így a társállat szeretetére és ragaszkodására mindig lehet számítani.
Az állatok ragaszkodását érdemes okos szeretettel meghálálni, figyelmeztet Csigás Zoltán állatpszichológus, aki kutyákat, macskákat és lovakat is tenyészt.
– Nem szabad őket emberi tulajdonságokkal felruházni. Nem várható el tőlük az sem, hogy tanulják meg a mi nyelvünket. Meg kell próbálnunk elsajátítani a gesztusrendszerüket, még ha ez tökéletesen nem is lehetséges. Én nagy eséllyel meg tudom mondani a kutyáim által kiadott hangokból, mire vágynak, mit csinálnak, ők viszont azonnal tudják, hogy mit kérek tőlük – részletezi a szakértő. – Az állattartó úgy viszonozhatja az állat ragaszkodását, hogy részletesen megismeri igényeit, és azoknak megfelelő körülményeket teremt. Nálam például a lovak soha nincsenek bezárva az istállóba, akkor mennek be, amikor akarnak. Egy zárt istálló ugyanis fertőzések melegágya lehet, amit a lovak megéreznek, és még a nem rideg tartáshoz szokott fajták is szívesebben tanyáznak a szabad levegőn, mint egy kórokozók által lakott istállóban.
