Aki azt hiszi, csak amerikai filmekben fordulhat elő, hogy a titkosszolgálat a szervezett bűnözőket üldöző rendőrök ellen gyűjt információkat, téved.
Orosz István a szervezett bűnözés elleni küzdelem megkerülhetetlen személyisége. Ő volt 2008-ig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnszervezetek elleni osztályának vezetője. Ez az egység szerzett a kecskeméti maffiaperben megvádolt, majd sikerrel elítélt R. László és társai ellen adatokat, majd gyűjtötte be az ügyben később elítélt embereket. Ma már nyílt titok: R. László tett évekkel később terhelő vallomást a hét gyilkossággal – többek közt az Aranykéz utcai robbantással, Prisztás József illetve Seress Zoltán megölésével – gyanúsítható P. Tamás ellen. R. László ezek után megromlott egészségi állapotára hivatkozva szabadlábra került. Mint Orosz szavaiból kiderül, a kecskeméti maffiaügy kapcsán folytatott adatgyűjtéskor nemcsak R. Lászlóról, de P. Tamásról is kaptak információkat.
– Amikor R. Lászlóékat elfogtuk, az NBH egyik tisztje azonnal találkozni akart velem, és számon kért, kiket fog még érinteni az eljárásunk, mert akik ellen dolgozunk, szerintük nem feltétlenül negatív megítélésű emberek – emlékszik a volt osztályvezető. – Úgy jött hozzám, mintha számukra is célszemély lett volna az, akit elfogtunk, miközben egyértelmű volt, hogy az ügyben érintettek közül nem egy ember kapcsolatot jelentett az NBH számára az alvilággal.
Orosz István, aki 2008-ban nyugdíjba vonult a rendőrségtől, elmondta: a felderítői munkában komoly feltételei vannak annak, hogy valaki úgynevezett célszemély legyen, tehát titkos információgyűjtés folyhasson ellene. A legfontosabb a célhoz kötöttség elve, vagyis az, hogy pontosan megjelöljék a bűncselekményt, amelynek gyanúja indokolja, hogy felderítést kezdjenek az illető ellen. A szervezett bűnözés elleni egységnél keletkezett információkba a Nemzetbiztonsági Hivatal korlátlan betekintést kapott, a rendőrök viszont saját kapcsolataiktól arról értesültek, hogy ellenük a titkosszolgálat gyűjt információkat.
- Kicsi ez az ország. Azt is pontosan be tudtuk határolni, hogy három nagy magyar szervezett bűnözői csoport volt akkor az alvilágban. Mindegyikről kaptunk információkat. Sajnos azt is pontosan tudom, hogy eközben a titkosszolgálat olyan embernek adta feladatul, hogy információkat gyűjtsön az iroda vezetőiről, aki ellen mi nem egy terhelő adatot kaptunk. Ezeket viszont egyéb bizonyítékok híján nem lehetett egy nyílt eljárásban felhasználni – folytatta Orosz István.
– Így fordulhatott elő, hogy P. Tamást, akiről már akkor rengeteg terhelő adat volt a leszámolásos bűncselekményekkel kapcsolatban, nem tudtuk korábban elfogni. Ugyanakkor viszont a munkánkat sikerült megnehezíteni azzal, hogy a rendőrökről, így az NNI vezetőiről is szándékosan dezinformációkat kezdtek szélesebb körben híresztelni. Ezzel egy karriert ketté lehet törni.
A volt maffiaellenes rendőr kérdésünkre válaszolva elmondta: igaz, hogy az általa elmondottak felvetik annak lehetőségét, hogy akikről – akár nevük említése nélkül is – beszél, bűncselekményt követtek el, ha illetékteleneknek átadták azokat az adatokat, amelyek a Nemzeti Nyomozó Irodánál keletkeztek róluk, illetve súlyos bűncselekményekkel gyanúsítható emberekkel tartottak kapcsolatot. Kérdésünkre hozzátette: természetesen számol azzal, hogy vallomást kell tennie, ha hivatalos eljárást indítanak az ügyben.
