Egyévi nyomozás után tegnapra virradó éjszaka elfogták a gyilkost, aki számos késszúrással ölt meg Budatétényben egy 24 éves szakácsot. Lapunknak az áldozat özvegye nyilatkozott.
Soha többé nem ölelheti magához szerelmét, gyermeke apját a 28 éves Tímea. A 24 esztendős Ferencet tavaly november 24-ről 25-re virradó éjszaka brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a főváros XXII. kerületében, a Gyula vezér lépcsőnél. A hazafelé tartó szakács halálát számos késszúrás okozta, de a tettest nem tudták azonosítani. A múlt héten egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlottak fel. Tímea párja halála óta egy kérdést ismételgetett magában: ki és miért vette el tőle a szerelmét?
– Múlt éjszaka elfogták a feltételezett tettest. Talán választ kapok a kérdéseimre – mondta Timi a Borsnak. – Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor utoljára beszéltem a szerelmemmel. Éjfél előtt hívott fel, miután végzett a munkahelyén. Kisfiunk, az akkor kétéves Beni nagyon beteg volt, nem bírt elaludni. Odaadtam neki a telefont, hogy beszéljen egy picit Fecóval. Gondoltam, hátha kicsit megnyugszik és elszenderül, ha hallja az apukája hangját – idézte fel Timi. – Elbúcsúztunk, majd Benivel elaludtunk. Éjjel három körül felébredtem, láttam, hogy még mindig nincs sehol. Azzal hitegettem magam, hogy biztos összefutott egy régi barátjával. Régen előfordult ilyesmi, de amióta gyerekünk született, nem maradt ki. Reggel körbetelefonáltam a barátait és a munkatársait. Délután a rendőrségtől tudtam meg, hogy a férjemet halálra késelték – idézi fel a tragikus napot Timi. Ahogyan mesél az életükről, kiderül: amíg egymásra találtak, számos megpróbáltatáson mentek keresztül. Megérdemelték volna a boldogságot.
– Édesapámmal 11 éves koromban megszakadt a kapcsolatom, anyu pár éve elhunyt. Fecó az édesapját vesztette el korán, anyukája pedig külföldre költözött. Pajzsmirigyrákom lett 2004-ben, kemoterápiás kezelések és műtétek vártak rám. Magamba roskadtam. Aztán jött Fecó, és hirtelen lett értelme az életemnek – idézi fel a fontosabb pillanatokat Timi. Megismerkedésük után egy évvel már házasok voltak, legyőzte a rákot, egy esztendő múlva pedig már szíve alatt hordta közös gyermeküket. Ugyanis erre vágytak a legjobban: családra.
– A mai napig féltem, rettegtem, hogy a szabadlábon lévő tettes nekünk is árthat – öleli kisfiát az édesanya. – Szeretném látni azt az embert, aki elvette tőlünk a férjemet. A szemébe akarok nézni. Azt akarom, hogy lássa, mit tett velünk. Hogy a felhőtlen boldogság küszöbén csapta rá mindannyiunkra az ajtót – sírja el magát Timi.
A rendőrség az elfogás tényét megerősítette, péntekre ígért tájékoztatást.
