Naponta változtat a tandíjjal kapcsolatos álláspontján a kormány. Egyszer teljes ingyenességet ígér, amiről később kiderül, mégiscsak lesznek fizetős szakok. A diákok tovább tüntetnek, tegnap már hallgatói szerződéseket is égettek.
Ha hibáztunk, akkor az csak azért volt, mert folyamatosan és nyíltan tájékoztattunk mindenkit – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.
De mi is történt idáig? A kormány álláspontja naponta változott az elmúlt néhány héten a tandíjjal kapcsolatban.
Orbán Viktor a hétvégén ígérte meg, hogy eltörlik a keretszámokat, s mindenki ingyen tanulhat, aki elér egy minőségi korlátot, azaz jelenleg 240 pontot. Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai bejelentése ezen már csavart egyet: valóban lehet ingyen tanulni és lesz egy minimum keretszám. A kormányszóvivő szerint ezzel a kormány a hallgatók által követelt hat pontból ötben döntést hozott.
Szerda este tehát úgy tűnt, hogy bárki ingyen mehetett volna egyetemre, főiskolára, ehhez csak jól kellett tanulnia. Ez a terv szöges ellentétben állt a kormány által korábban mondottakkal. A hallgatók szerint túl szép is volt, hogy igaz legyen. Nekik lett igazuk.
Csütörtök délután – alig 24 órával a kormányszóvivői bejelentés után – ugyanis közleményt adott ki az Emberi Erőforrás Minisztérium, amelyben felsorolták azokat a szakokat, ahol a szerdai ígéret ellenére mégsem lesz államilag finanszírozott képzés. Ilyen például a közgazdász és jogász szakok, az andragógia, a turizmus–vendéglátás, de több más szak is beleesett a rostába, ahol jövőre majd csak tandíjjal lehet tanulni. Tehát gyakorlatilag egy hét alatt visszatért az eredeti helyzetébe a kormányzati kommunikáció: mégiscsak lesz tandíj, igaz, nem mindenhol.
Érthető okokból ez ismét kiverte a biztosítékot a hallgatói szervezeteknél. A Hallgatói Hálózat (HAHÁ) Facebook-oldalán például azzal viccelődtek, hogy bár a világvége elmaradt, a felsőoktatásnak annyi. Tegnap délután ezért ismét megmozdulásokat ígértek. A budapesti Széll Kálmán téren jöttek össze, ahol hallgatói szerződéseket égettek. Ebből ugyanis továbbra sem enged a kormány.
Alapjog a játékgépezés?
Alkotmányellenesnek nevezte Szabó Máté ombudsman, az alapvető jogok biztosa a játékgépek betiltását. Az ombudsman szerint az a mód, ahogy a kormány egyik napról a másikra, kártalanítás nélkül tiltotta be a pénznyerő automatákat, sérti a vállalkozók tulajdonhoz való jogát. Mint ismert: a kormány azért lépett fel drasztikusan a játékgépek ellen, hogy az emberek ne abba dobálják be a segélyüket, fizetésüket. Az ügyben most az Alkotmánybíróság foglalhat állást, a taláros testületnek kell döntenie arról, hogy lehet-e újra játékgépezni Magyarországon, azaz megsemmisítik- e az ombudsman szerint gyorsan megszavazott törvényt.
