Leleplezték a trükköző boltosokat

Hidegben és metsző szélben, de kicsit sem fagyos hangulatban vágunk neki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügy­őreinek oldalán a Monori Center ellenőrzésének.

A főváros X. kerületének szívében elterülő egykori gyártelepen ma távolkeleti portékákat kínáló nagykeres­kedések állnak. A nagyszabású akcióban ezúttal rendőrök és adószakmai ellenőrök is szép számmal vesznek részt.

– A civil ruhás revizorok már a reggeli órákban körbejárták a boltokat. Összehangoltan fogunk akcióba lépni: elsősorban a foglalkoztatási szabályok betartását, az adózási kötelezettségek teljesítését és az áruk eredetét vizsgáljuk – hangzik el a reggeli eligazításon.

Ahogy megérkezünk, egy fényvisszaverő mellényes ázsiai férfi szalad végig, azt kiabálja: itt az APEH! A revizorok egyszerre több üzletben fedik fel magukat, majd miután megérkezik az egyenruhás erősítés, kezdetét veszi az ellenőrzés.

– A szokásos okiratok mellett, mint például a működési engedély, a bérleti szerződések, most azt is vizsgáljuk, hogy a boltok polcain látható áruk eredete igazolható-e a vállalkozások birtokában levô szám­lákkal és papírokkal – magyarázza az akciót irányító százados. – Egyúttal az adótartozásokat és
a különböző adózási szabálytalanságokat és visszaéléseket is próbáljuk leleplezni.

Egymás után járjuk végig a boltokat. Az egyik, bőrdíszművekkel foglalkozó cégnél közel félmillió forintos áfa-tartozásra bukkannak.

– Hiányzik 471 ezer forint áfa, de ezt itt helyben rendezték is – mutatja a vastag pénzköteget az egyik adószakmai ellenőr. Ez az összeg nem vágja földhöz a boltosokat.

– Az adóelkerülés általános jelenség – szögezi le dr. Demeter Tamás ezredes, a NAV Bevetési Főigazgatóságának vezetője. – Nehezen találni olyan állampolgárt, aki így, úgy ne próbálna meg egy kicsit trükközni.

Példának hozza fel, hogy 2012-ben 2500 bűncselekményt és 16 ezer szabálysértést derített fel a NAV vám- és pénzügyőri szakmai ága. Ez nagyjából annyi, mint tavaly, de idén az értéke kétszer akkora. Idén eddig 8 milliárd 60 millió forint értékben foglaltak le árucikkeket.

– Mindig mindenre találnak magyarázatot az adóelkerülôk: a nehéz gazdasági körülményekkel szívesen takaróznak. De ha mindenki befizetné tisztességesen az áfát és egyéb adókat, akkor már nem is lennének azok a bizonyos nehézségek – vélekedik a főigazgató.

Közben az egyik kőbányai piac halasbüféjéhez érkezünk. Itt érdekes dolgokat találunk.

A pénzügyőrök hívják is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) dolgozóit, hiszen itt nem csak pénzről, ételekről, higiéniáról is szó van.

– A rájától kezdve a bíborszínű tüskés kagylón keresztül a görög kék rákig minden van itt. Az árubeszerzésről szóló papírok megvannak, de magukon a termékeken nincs semmilyen jelölés. Sem az, hogy meddig tarthatók el, sem az, hogy honnan származnak. De az igazi „finomságokat” a hátsó kamrában található hűtők rejtik – mutatja az egyik pénzügyőr a hűtőkamrákat.

Az ajtókat kinyitva gyomorforgató bűz árasztja el a szűk helyiséget. Ki tudja, mióta ázó rákok lavórban, apró kagylók hálóban és sütésre előkészített hal – együttes szaguk hasba rúgja az embert. Közben hatalmas fazekakban víz forr arra várva, hogy belekerüljenek a hozzávalók.

– Kinek készül, kinek főzi ezt? – teszi fel a kérdést a NÉBIH szakembere.

– Nem tudom, felőlem vihe­tik! – legyint a magyarul csak kicsit beszélő boltos, aki állítja: a mintegy száztíz kilónyi görög kék rákot saját fogyasztásra tették a mélyhűtőbe. Biztosítja is róla az ellenőröket: megeszi ő, meg mind, bizony!