Fecskék és galambok mérik a légszennyezést

Aggasztóak a fecskeállomány-elemzések: populációjuk az ezredforduló óta legalább ötven százalékkal csökkent Magyarországon. A legnagyobb veszélyben az ­elvá­rosia­so­dott molnárfecskék vannak. Borúlátó jóslatok szerint nekik már csak néhány évük van vidékünkön, de a szakemberek szerint ha a csökkenő irányzat folytatódik, 2020-ig a füstifecskék és a partifecskék állománya is kipusztul Magyarországon.

Nem véletlen, hisz a madarak szennyezésre való érzékenysége legendásan nagy. A Nature News amerikai szakfolyóirat két olyan friss kutatásról számolt be, amely az érzékenységükön alapul. A vizsgálatokat Illinoisban, egy természetvédelmi körzetben valaha működő kondenzátorgyár környékén ejtették meg.

Az üzem okozta környezeti károk felszámolása már hét éve tart, ám a természetvédelmi terület odúfecskéinek tojásaiból és ­fiókáitól vett minták alapján még mindig jelentős a szennyezettség. Mivel a fecskék általában nem repülnek a fészküktől egy kilométernél messzebbre, a szennyezés a segítségükkel könnyedén lokalizálható volt, és teljesen egyértelmű, hogy a lebontott gyár miatt még sokáig pusztulnak a környéken a madarak.

A postagalambok, melyek vadon élő társaikkal ellentétben fogságban töltik életüket, alkalmasak a városi légszennyezettség ellenőrzésére. Kínában ezt a módszert már legalább tíz éve alkalmazzák. Így derült ki, hogy Pekingben az elmúlt évek összes erőfeszítése ellenére is hihetetlenül magas a légszennyezettség. A fővárosi galambok tüdején és egyéb szervein ugyanis sokkal több szennyezés okozta elváltozást figyeltek meg a kutatók, mint a kevésbé szennyezett kínai városokban.