Aggasztó mértékű a politikai és az üzleti összefonódás – véli a Transparency International. Tegnap nyilvánosságra hozott felmérésében az ötvennegyedikről a 46. helyre lépett elő Magyarország.
Az, hogy az építésiengedély-kérelemhez mindjárt néhány bankót is jó csatolni, hogy aligha megy át az autóvezetői vizsgán, aki nem ad az oktatójának egy-két tízezrest, hogy más elbánásban részesül, aki előre adja a pénzt, szóbeszéd tárgya, és – tisztelet a kivételnek – természetes. Azt már nehezebb eldönteni, megvesztegetésnek számít-e, ha a faluban a tanítónak vagy az orvosnak visznek a disznótorosból, a levágott lábasjószágból, ha házi süteménnyel kényeztetik a hivatalnokot. Lapunk az utcán kérdezett meg embereket, akik szinte mindannyian azt mondták: korrupt országban élünk, és ez ellen nehéz tenni. Mert aki nem ad, az hátrányt szenved.
Nem állunk jól ezen a téren, állítja a Transparency International tegnap kiadott jelentése is. Százhetvenhat ország között hazánkat a negyvenhatodik helyre sorolták, de Európa 27 országának rangsorában a 19. hely a miénk. Legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország, Új-Zéland, Svédország, sereghajtó Afganisztán és Észak-Korea.
– Vannak, akik viccesen azt mondják, a válság miatt már a megvesztegetésre sincs pénzük az embereknek, de valójában a felmérés módszerének változása miatt tűnik úgy, hogy javult a helyzet – magyarázza Alexa Noémi, a szervezet hazai igazgatója. – Eddig egymáshoz hasonlítottuk az országokat, mostantól viszont egy százas skálára vetítjük ki az eredményeket, és átlagot vonunk. Aggasztó, hogy gyakori a politikai és az üzleti összefonódás, amit erősít, hogy a korrupciót felügyelő intézmények élére politikai kedvezményezettek kerültek. Szintén aggasztó, hogy a jogszabályokat társadalmi egyeztetés nélkül terjesztik be. Ugyanakkor az ügyészségek megerősítése dicsérendő, ahogy a rendőrségi korrupció visszaszorulása is.
A Bors által megkérdezett emberek elítélik a csúszópénzt, ugyanakkor ők maguk is élnek vele, ha úgy hozza az élet.
– Könnyű kívülállóként elítélni a korrupciót – véli Bakos Helén pszichológus. – Más a helyzet, ha a közvetlen környezetünkről vagy a saját kiszolgáltatottságunkról van szó.
Ha valaki azt tapasztalja, hogy barátnője, kollégája harmadszorra sem tudta megszerezni a jogsit kenőpénz nélkül, vagy hiába írja sorra a pályázatokat, megsúgják neki, hogy nem nyerhet, ha nem fizet, akkor átáll a másik oldalra. Szinte mindenki hajlandó a korrupcióra, de nem mindegy, mekkora kiszolgáltatottság esetén érkezik el ez a pont.
– Társadalmunkból hiányzik a belső érettség – szögezi le Bakos Helén.
A KORMÁNY ÚGY ÉRZI, MINDENT MEGTESZ
Milyen lépéseket tett a kormány a választások óta a korrupció ellen? – kérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot. A tárca részletes válaszában több intézkedést is felsorol, így például a megerősített ügyészséget vagy a rendőrségről szóló törvény kibővítését. Több belső korrupciós hálózatot is lelepleztek a rendőrségen az elmúlt hónapokban.
– Az új közbeszerzési törvénynek köszönhetően az állami vagyon nem tud elszivárogni. A Btk. szigorításával a hatóságok, bíróságok szintén eredményesebben léphetnek fel például a bűnszövetkezetben vagy üzletszerűen elkövetett vesztegetések ellen. A jövőben is várhatók még lépések, például a közszolgálati etikai kódex – szögezték le.
TÖBBFÉLE MÓDSZERREL MÉRNEK
A Transparency International Magyarország többfélemódszert is alkalmaz felmérései során. Amost közzétett sorrendhez azt vette alapul, milyen tapasztalatokra tettek szert hazai és külföldi elemzők a közszférában. Egy másik módszer a kérdőív: a válaszadók a politika, a gazdaság és a társadalom területén érzékelt korrupcióról vallanak, illetve elmondják, hogy az előző évben hol és mennyi kenőpénzt adtak, s az adott területek iránt mekkora a bizalmuk. Vizsgálják továbbá, hogy az ország intézményei mi módon védik ki a korrupciót külön-külön, illetve egymással együttműködve.
