XVI. Benedek: máskor van karácsony

XVI. Benedek három kötetben ír Jézusról, a Megváltó életének első éveiről. Könyve a héten jelent meg, összesen egymillió példányban, vagy húsz nyelven. Miről ír Joseph Ratzinger, a 85 éves, Bajorországban született egyházfő? Mert művét születési nevén adta ki, ezzel is jelezve: nem vallási, hanem tudományos munkának tartja.

Elszámolták a kezdetet 

Többek között arról, hogy Jézus korábban született, mint azt a keresztény egyház tanította. A hibát egy, a 6. században élt szerzetes, Dionysius Exiguus követte el. Exiguus volt az, aki létrehozta a Jézus születésén alapuló naptárt, meghatározta a kezdetet, ám évekkel későbbre tette az időpontot. Jézus valójában 4–6 évvel korábban jött világra, mint ahogyan az időszámítást kezdjük.

A Biblia nem adja meg Jézus születésének dátumát, ezért a szerzetes Jézus korára vonatkozó utalások alapján végezte el a számításait, figyelembe véve azt a történelmi tényt, hogy Krisztust Tiberius császár uralma idején keresztelték meg.

Az állatok mítoszáról

A Bibliában ugyan nem esik szó Jézus születésének körülményeiről, ám napjainkra bizonyossá vált: nem vették körbe a kis Jézust bárányok, ökrök, szamarak és egyéb jószágok. Azt azonban biztosra veszi a pápa, hogy a születés helye Názáret. (Azaz nem tartja hitelesnek azokat a nézeteket, amelyek szerint Jézus Betlehemben született.)

A pásztorok énekéről

A pásztorok nem énekeltek a születéskor, bár érthető, ha az emberek úgy képzelték, így adtak hangot örömüknek – írja XVI. Benedek.

A napkeleti bölcsekről

A Biblia tanítása szerint három bölcs egy csillagot követve, keletről érkezett Betlehembe. Ők a háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Bár a Biblia nem ír arról, hogy királyok lettek volna, és azt sem említi, hogy hárman voltak. Erről az ellentmondásról a pápa úgy vélekedik: elképzelhető, hogy a három napkeleti bölcs csupán a teológiai képzelet szüleménye.

A karácsonyról

A pápa kifejti: a rosszul kiszámolt születési idő miatt egyáltalán nem biztos, hogy decemberben kellene ünnepelni Krisztus születését. John Barton, az Oxfordi Egyetem professzora a könyvből részleteket közlő brit Tele-graphnak minderről azt mondta: – Még csak azt sem tudjuk, hogy melyik évszakban jött világra a Megváltó. Az, hogy születését az év legsötétebb periódusában ünnepeljük, a legtöbb kutató szerint pogány hagyományokhoz és a téli napfordulóhoz köthető.

A katolikus egyház jelképes értelmet tulajdonít az időpontnak: Krisztus elhozza a világra a fényt, születésének napjától fogva hosszabbodnak a nappalok. A professzor szerint annak, hogy Krisztus december 25-én született, nincs semmilyen történelmi alapja.

Krisztus születésmítosza jelképekből áll

Nyúl Viktor római katolikus pap szerint a pápa könyve miatt nem kell a szép karácsonyi hagyományainkon változtatni. – A karácsony lényege Jézus Krisztus, az Isten fiának megszületése, aki értünk emberré lett. Minden más csak kifejező eszköz. A városon kívüli szülőhely azt jelképezi, hogy Jézus már születésében is sorsközösséget vállalt a szegényekkel, a kitaszítottakkal. A pásztorok a társadalom szélére szorultakat szimbolizálják, míg a keleti bölcsek azt jelzik, Jézus nem csak a zsidók, de a pogány világ számára is megszületett – magyarázza a lelkész.