Túlterheltek, fáradtak és fásultak a doktoraink

Több mint száz hófehér lufi szállt egyszerre a magasba tegnap délben Budapesten, a SOTE Neurológiai Klinikája előtt, melyeken a „mentsük meg az egészségügyet” felirat virított. A villámtüntetésen a lufik elengedése után fehér köpenyeket hajigáltak a magasba, elhangzott a Szózat, majd mindenki ment a dolgára. A Balassa utcában már az esemény előtt egy órával gyülekeztek a fehér köpenyes orvosok.

[lead:kep]

– A Szent István Kórházban dolgozom sebészként és azért vagyok itt, mert nagyon nagy a baj – mondja lapunknak dr. Hollós Gábor. – Itt nemcsak az anyagi helyzetünkről van szó, hanem arról is, hogy a lehetőségek erősen szűkülnek és azt látjuk, hogy fokozódik az orvosok elvándorlása külföldre – fűzi hozzá a sebész.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a helyszínen annyit mondott a Borsnak: társszervezetként működnek együtt a többi szervezettel. Követeléseik között a normális jövedelem, a zavaros privatizáció leállítása és az orvosok életpályamodelljének megvalósítása szerepel.

Az esemény szervezője a Magyar Orvosok Szövetsége volt, amelynek elnöke szerint a gyógyítás ellehetetlenülése fenyeget. – Mind a négy országban megfigyelhető a forráskivonás, ezért tartottunk figyelemfelhívó akciókat az ország több pontján, amihez nagyon sok házi-orvos is csatlakozott – mondta Bélteczki János, aki szerint országszerte mintegy tízezren vettek részt az akcióban.

Dr. Bense Tamás esztergomi családorvos is köztük volt. – Szégyen, hogy a háziorvosok csak annyi kártyapénzt kapnak, amiből csupán a saját és asszisztensük fizetését tudják finanszírozni. Egy ötvenéves családorvosnak legalább 300 ezer, míg asszisztensének 150 ezer forintot kellene keresnie. Én folyamatosan tájékoztatni szoktam néhány betegemet, hogy mi is küzdünk problémákkal – magyarázza Bense doktor.

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján annyit mondott: a többletbevételeket, a rendszerben keletkezett tartalékokat a jövőben is az egészségügyben dolgozók motiválására, bérekre fordítják majd.

Az utca embere így látja

Kovács Imréné: – Kevesen vannak, túlterheltek, egyfolytában csörög a telefonjuk rendelés közben. Egy-másfél órát kell várni, mire az ember bejut az orvoshoz.

Karosi Krisztina: – Erről nem tudtam, de egyet értek velük. Látom, hogy nehéz helyzetben vannak, mert túlterheltek. Nem kommunikálnak a betegekkel, fáradtak és fásultak.

Kardos Márta: – Nincs jó véleményem az itthoni helyzetről. Kórházban van a mamám. A gyógyszerét nekem kellett megvennem. Jó kórházba csak pénzért lehet bejutni.