Másodszor is túlélte a 127 órát a félkarú hegymászó

harcos Aron Ralston 2003 áprilisában került a lapok címoldalára. Hat nappal korábban – szokásához híven – kerékpáron közelítette meg azt a sziklát, amelyet meg akart hódítani. Máskor szobatársa asztalára ki szokta írni a tervezett útvonalat, ám ezúttal rögtönzött, így a papírra csak annyi került: Utah. Nem túl pontos leírás.

Mindennek akkor lett igazán jelentősége, amikor egy húsz méter mély hasadékban rázúdult egy 300 kilós kőtömb, amely a csuklóját és a kézfejét a sziklafal pereméhez szorította, őt pedig fogságba ejtette.

Egy kulacsban mindössze 3,5 deciliter ivóvíz volt nála ekkor, ezen kívül egy ócska tompa kés, elemlámpa és egy filmfelvevő, amelyet mindig magával cipelt. Ezért is örökíthette meg azt a valamivel több mint öt napot, ami ezek után következett, és amelynek utolsó óráiban rájött: csak akkor menekülhet meg, ha leamputálja a saját alkarját, amelyet ezt megelőzően még el is kellett törnie. Hónapokkal később erre így emlékezett vissza:

– Nincs semmiféle tépelődés, kétség. Mintha bekapcsolt volna egy robotpilóta. Bal kezemet a kőtömb alá helyezem, és nyomni kezdek erősen, erősebben, még erősebben, hogy a lehető legnagyobb erőt fejtsem ki az alkarcsontomra. Ahogy lassan lefelé és balra hajlik a karom, egy tompa roppanást hallok. Egy hangot sem adok ki, de megtapogatom a jobb csuklóm feletti részt, ahol egy abnormális dudort érzek. Tisztán kitapintom a törött csont két fele közötti rést.

Ami ezután következett, az maga a valóságos horror. A legfélelmetesebb pedig, hogy az éhező, szomjazó Ralston mindezt jéghideg fejjel volt képes végrehajtani.
A hihetetlen cselekedet nem csupán a menekülést, de a világhírnevet is elhozta a baleset idején 28 éves férfi életébe. A következő évben 127 címmel könyve jelent meg, 2010-ben ennek feldolgozásaként született meg ugyanezzel a címmel a film is.

A tévécsatornák is rákaptak Ralstonra, legutóbb a Discovery szerkesztői egy újabb 127 órás próbatétel elé állították a férfit. Igaz, mielőtt a közép-amerikai Belize-szigetek egyikén kitették volna, egy szomszédos sziget bennszülöttjei megtanították a tűz csiholására, a kókuszdió feltörésére és a partról kivetett hálós halászat fortélyaira is – bár ne feledjük, mindezt Ralstonnak az ép bal kezével, és a csonkolt jobb kezére szerelt különleges, szerszámokkal kiegészített protézise segítségével kellett megtennie.

Mivel a sorozatot a magyar tévénézők az elkövetkező hetekben láthatják, nem áruljuk el a részleteket, csupán annyit, hogy a kaland vége ezúttal is happy and.