A magyarok spórolnak a legtöbbet

Csak az a biztos, amit félretettünk – foglalható össze a magyarok takarékossági jelmondata, ami számszerűsítve átlagosan havi 14 411 ­forintot jelent. Márpedig az Erste Bank megbízásából készült friss, 12 országra kiterjedő kutatás szerint a magyarok spórolnak a leginkább. A lakosság 56 százaléka nagyon fontosnak tartja a megtakarítást, ezen belül a nők, illetve az 50 felettiek figyelnek különösen a kiadásokra. Elsősorban vészhelyzetre spórolunk.

Éppen ezért 100 magyarból 84-en kétszer is meggondolják, hogy mit vásárolnak, 78 százalék pedig azonnal félre is teszi a hó végi pénzmaradékot. S hogy mibe fektetnek honfitársaink? A sláger az ­élet­biztosítás, amit a takarékbetét, illetve az állami garanciájú nyugdíjbiztosítás követ.

Selmeczi Róbert pénzügyi tanácsadó szerint nem is annyira a válság, mint a magánnyugdíjpénztárak eltörlése ébresztette rá az embereket, hogy odafigyeljenek a pénzügyeikre.

– Nem rossz a megtakarítás, feltéve, hogy ésszerű befektetéssel párosul. Sajnos sokan még ma is rövid távra vagy lekötés nélkül teszik pénzüket a bankba, így a legkevesebb kamatot kapják.

A célok eléréséhez szemléletváltás kell: például ne a hó végi maradékot tegyük félre, hanem hó elején kössük le az összeget, s a maradékból gazdálkodjunk – tanácsolja a szakember, aki szerint ha csak kezdetleges módon, iskolai takarékbélyeg formájában is, de a nyolcvanas években még létezett egyfajta pénzügyi oktatás az általános iskolákban, ami most egyáltalán nincs.

Alkér Orsolya kiskamaszoknak is oktat pénzügyi ismereteket. Ő azt mondja, a válság tudatosította az ­em­be­rek­ben, milyen fontos a racionális gazdálkodás: – Mindennap hozunk pénzügyi döntéseket, elengedhetetlen, hogy elmélyítsük a tudásunkat ezen a téren. A pénzügyi ismereteket már általános iskolás kortól tanítani kellene.