Megkezdődött a denevérek rajzása és násza, tömegével lepik el az eget. Nem ritka, hogy betévednek a lakásba. Az állatokat a szakemberek meggyűrűzik, így követik az életüket.
Az ősz a denevérek nászidőszaka, ilyenkor alkonyat táján gyakran találkozhatunk velük, amint alacsonyan röpködve kergetőznek. Az állatok jellemzően barlangokban, üregekben párzanak, ahol aztán a telet is töltik. A szakemberek – akár a madarakat – a denevéreket is gyűrűzik.
– Erre szakosodott, vizsgát tett önkéntes gyűrűzők keresik fel az állatkolóniákat. Megfogják az egyedeket, és parányi gyűrűt helyeznek el rajtuk – mesélte lapunknak Görföl Tamás, a Denevérgyűrűzési Központ munkatársa.
– Ez nem akadályozza őket a mindennapi életben. A 28 magyar fajból összesen néhány száz példány van megjelölve, egy éjszakán megközelítőleg tíz állatot sikerül meggyűrűzni. Ennek a segítségével azonosítani tudjuk őket, vonulási kapcsolatokat tárhatunk fel.
Az emberek nagy része nem lelkesedik a kis emlősökért, pedig a legendákkal ellentétben a denevérek nem veszélyesek.
– Nagyjából ezer létező fajtáról tudunk, körülbelül kétszáz csak gyümölcsön él. A húsevők kisebb rovarokkal táplálkoznak, ritkán halakkal és békákkal, kivéve a rőt vérszopó denevért, de az nem él Magyarországon – magyarázta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. – Az itteni fajták rovarevők. Az embereket annyiban zavarhatja a nászidőszak, hogy az életterük fogyatkozásával előszeretettel veszik be magukat panelekbe, ahol az ürülékük és a neszezésük zavaró lehet. Bántani azonban tilos őket, az összes faj védett.
Ha egy kósza denevér téved a lakásba, ne ijedjünk meg tőle, ő jobban fél, mint mi. Hagyjuk el a szobát, előtte kapcsoljuk le a villanyt, és nyissuk ki az ablakokat. A denevér vagy kitalál magától vagy amikor megnyugszik, letelepszik. Ekkor egy vastag törölközőt dobjunk rá, majd tegyük ki a szűrét! A törölközővel együtt fogjuk meg, nehogy ijedtében megharapjon.
