Az ősz a denevérek nászidőszaka, ilyenkor alkonyat táján gyakran találkozhatunk velük, amint alacsonyan röpködve kergetőznek. Az állatok jellemzően barlangokban, üregekben párzanak, ahol aztán a telet is töltik. A szakemberek – akár a madarakat – a denevéreket is gyűrűzik.
– Erre szakosodott, vizsgát tett önkéntes gyűrűzők keresik fel az állatkolóniákat. Megfogják az egyedeket, és parányi gyűrűt helyeznek el rajtuk – mesélte lapunknak Görföl Tamás, a Denevérgyűrűzési Központ munkatársa.
– Ez nem akadályozza őket a mindennapi életben. A 28 magyar fajból összesen néhány száz példány van megjelölve, egy éjszakán megközelítőleg tíz állatot sikerül meggyűrűzni. Ennek a segítségével azonosítani tudjuk őket, vonulási kapcsolatokat tárhatunk fel.
Az emberek nagy része nem lelkesedik a kis emlősökért, pedig a legendákkal ellentétben a denevérek nem veszélyesek.
– Nagyjából ezer létező fajtáról tudunk, körülbelül kétszáz csak gyümölcsön él. A húsevők kisebb rovarokkal táplálkoznak, ritkán halakkal és békákkal, kivéve a rőt vérszopó denevért, de az nem él Magyarországon – magyarázta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. – Az itteni fajták rovarevők. Az embereket annyiban zavarhatja a nászidőszak, hogy az életterük fogyatkozásával előszeretettel veszik be magukat panelekbe, ahol az ürülékük és a neszezésük zavaró lehet. Bántani azonban tilos őket, az összes faj védett.
Ha egy kósza denevér téved a lakásba, ne ijedjünk meg tőle, ő jobban fél, mint mi. Hagyjuk el a szobát, előtte kapcsoljuk le a villanyt, és nyissuk ki az ablakokat. A denevér vagy kitalál magától vagy amikor megnyugszik, letelepszik. Ekkor egy vastag törölközőt dobjunk rá, majd tegyük ki a szűrét! A törölközővel együtt fogjuk meg, nehogy ijedtében megharapjon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.