Egy évig járta a brazil esőerdőket lepkehálóval Sár József. A rockzenész ugyanis szenvedélyesen szereti a bogarakat, amiket saját maga gyűjt és preparál. Országszerte egyedülálló gyűjteményt hozott létre.
A preparálószobából egyenesen rockzenekari próbára rohan Sár József. Világéletében két nagy szerelme volt: a zene és a bogarak. – Tizenhat éves koromtól doboltam, az iskolával nem sokat törődtem, kivéve a biológiát – meséli József. – Az egyik tanárom nem akarta, hogy elkallódjak, ezért elvitt dolgozni a pécsi Természettudományi Múzeumba.
Bár a rockzenét egy percig sem hagytam abba, 17 évig muzeológusként és segédpreparátorként dolgoztam. József menthetetlenül beleszeretett a sokak által utált bogarakba. – A brazil esőerdőben található a világ leggazdagabb bogárvilága, ezért el akartam jutni oda. Egy pályázatot sikerült elnyernem, így a Természettudományi Múzeum megbízásából elindultam az első expedíciómra – emlékszik a vagány rocker.
– Nagyon féltem, hiszen egyedül voltam egy indián kísérővel. Mégis életem legjobb élménye volt, több ezer bogárral jöttem haza. Később teljes állásban zenélt, de a bogarak szeretete megmaradt: kétszer tért vissza saját költségén az esőerdőbe, hogy saját gyűjteményét összevadássza. Az állatokat helyben konzerválta, majd itthon preparálta ki. Most megnyitotta saját bogárházát Kétújfalun.
– Volt olyan bogár, amelynek példányait én neveltem fel, hogy élete elejét és végét is megmutathassam. Olyan darabjaim is vannak, amelyek Magyarországon csak a budapesti gyűjtemény elzárt részében találhatók – büszkélkedik. – A fővárosba is tervezek kiállítást, és szeretnék visszajutni Brazíliába.
