A titkait mindig féltve őrző Apple alapítójáról, Steve Jobsról rengeteg történetet hallottunk, köszönhetően annak, hogy az Apple legendája halála előtt beleegyezett, hogy Walter Isaacson megírja a hivatalos életrajzát.
Ki volt Jobs? Mint kiderült, a könyv szerzője sem tudott Steve-ről mindent. Számos más történetet máig is csak azok ismernek, akik együtt dolgoztak Jobsszal, sőt közel kerültek hozzá. Most pedig, az Apple-alapító halálának első évfordulóján néhányan megosztották a saját, soha nem hallott Steve-sztorijaikat az író baráttal és a Forbesszal. Tulajdonképpen ebből is könyvet lehetne írni.
20 millió dolláros trükk
A szoftvermérnök, Randy Adams első körben visszautasította Steve Jobs ajánlatát, amikor Jobs a NeXT-hez hívta dolgozni 1985-ben. Rögtön másnap Adamset Steve Jobs üzenete várta az üzenetrögzítőjén. – Elrontod, Randy. Ilyen lehetőség egyszer adódik az életben, és te elrontod – emlékszik vissza Adams. A szoftvermérnök végül beadta a derekát, és Jobs cégéhez szegődött. Sosem bánta meg. Adams ezt követően az úttörő szoftverkiadó vállalatának az eladásából szerzett pénzből vett egy ugyanolyan Porschét, amilyen Steve Jobsnak is volt akkoriban. Általában egymás mellé álltak be a cég parkolójában, de pár helyet mindig hagytak egymás között. Egyik nap Jobs odarohant Adamshez a parkolóban, és közölte, hogy el kell tüntetniük az autókat, méghozzá azonnal.
– Azt kérdeztem: miért? Erre ő azt mondta: Randy, el kell rejteni a Porschékat. Ross Perot jön ide, be akar fektetni a vállalatba, nem tudhatja meg, hogy van pénzünk. Végül a NeXT irodái mögött rejtették el az autókat, Perot pedig húszmillió dollárt fektetett a cégbe, és az igazgatóság tagja lett.
Fricska Bill Gatesnek
Adams arra is emlékszik, amikor egyszer Bill Gates meglátogatta Steve Jobsot még 1986 őszén. A recepciós felszólt Jobs irodájába, hogy Bill Gates megérkezett, Jobs azonban jó ideig nem fogadta. Láttam, ahogy ült az irodájában, nem tűnt túl elfoglaltnak.Ennek ellenére nem kelt fel, és nem is hívta be Gatest,egyszerűen hagyta, hogy várjon a hallban. Azt hiszem, ez mindent elmond a köztük levő rivalizálásról. Bill Gates azonban addig sem unatkozott, ugyanis Adams szerint a NeXT több mérnöke is megragadta a lehetőséget, és kérdésekkel bombázták a Microsoft-alapítót.
– Élveztük a dolgot, legalább egy órát tudtunk vele beszélgetni, míg Steve végül behívta Billt, de ezúttal neki nem volt sietős. Folytatta a beszélgetést, mígnem Steve személyesen le nem jött érte.
Magával ragadó
Adamsnek rengeteg apró Steve Jobs-sztorija van az együtt töltött évekből. Mivel Jobs vegetáriánus volt, imádta cikizni azokat az alkalmazottakat, akik húst ettek. Adams szerint gyakran odaballagott azokhoz, akik éppen szendvicsüket ették, és ilyen mondatokkal bombázta őket: – Hm, az égett hús szaga. Milyen kellemes. Kiváló üzletember volt, figyelmes főnök is. 1986-ban, karácsony közeledtével Steve Jobs gondolt egyet, Télapónak öltözött és százdolláros bankjegyeket osztogatott a kollégáknak.
– Valami olyan karizmája volt, amit csak az elektromos áramhoz tudok hasonlítani. Hihetetlen erőt sugárzott. Inspirált és magával ragadott. Ha vele voltál, olyan érzés fogott el, mintha bármire képes lennél. Kifordíthattad a sarkából a világot. Amikor meghalt, ennek az érzésnek egy része is vele halt meg bennem.
Majd hozzászoknak!
Marc Andreessen, aki úttörő volt a böngészők fejlesztésében, majd később befektetésekkel foglalkozott, egy duplarandira emlékszik vissza, az iPhone 2007-es bemutatását megelőzően. – 2006 őszén a feleségemmel, Laurával, Steve-vel és az elbűvölő nejével, Laurene-nel vacsoráztunk együtt. Egy étterem teraszán ültünk, vártuk, hogy megérkezzen a rendelésünk, amikor Steve kivette a zsebéből az iPhone egyik prototípusát, és azt mondta: Hadd mutassak neked valamit! – majd szépen elmagyarázta és megmutatta, hogy mit tud az új telefon.
A megfelelő mennyiségű hű és há után megkockáztattam egy apró megjegyzést. Mivel Blackberry-rajongó voltam, azt mondtam Steve-nek: – Figyelj, nem gondolod, hogy az embereknek problémája lesz a fizikai billentyűzet hiányával? Megelégednek majd azzal, hogy közvetlenül a képernyőn gépelnek? Steve szúrós tekintettel nézett rám, és csak annyit mondott: – Majd hozzászoknak! A többi pedig – ahogy mondani szokás – innentől már történelem. Az Apple 2007 óta több mint 250 millió iPhone-t adott el.
Becsülte a bírálóit
Guy Kawasaki, aki a kezdetek óta az Apple alkalmazottja volt, szintén egy érdekes sztorit mesélt el. Nem sokkal az első Mac 1984-es bemutatását követően Steve Jobs sétált oda egy másik emberrel együtt Kawasaki irodájához, és egy Mac-fejlesztő cég, a Knoware szoftveréről kérdezte meg a véleményét.
– Elmondtam a véleményemet, ami igencsak negatív volt. Amikor végeztem, ránézett a másik fickóra, majd rám nézett megint, és azt mondta: – Ő a Knoware vezérigazgatója.
Kawasaki szerint Jobs többször is csinált ilyet, mivel utálta a hezitálást. Akik szerették, valószínűleg azt mondják, hogy ezzel rengeteg magyarázkodást és félrebeszélést előzött meg, akik nem szerették, azoknak valószínűleg az a véleménye, hogy magasról tett a társasági etikettre. Bár így kezelte az embereket, más főnökökkel ellentétben jó volt vele dolgozni, mert értékelte a jó munkát. Két dolog kell ahhoz, hogy rendesen véleményt tudj formálni az alkalmazottaid munkájáról, és tudj nekik visszajelezni – vallotta.
– Kell valaki, aki látja, hogy mikor csinálod jól vagy rosszul, és valaki, aki ezt nem fél elmondani. Sajnos rengetegen vannak olyanok, akiknek az előbbihez nincs érzékük, de a véleményüket szívesen a képedbe vágják.
– Ha remek munkát akartál végezni, azt az Apple-nél tudtad megcsinálni. De ennek ára volt, méghozzá a nyilvános megalázás. Ez egy olyan dolog, ami a HP-nél például soha nem fordulhatott volna elő. Másrészről viszont a HP-nél sosem adtad volna ki magadból a maximumot, mert nem lett volna senki, aki igazán értékelje a munkádat – mesélte Kawasaki.
