Felturbózott ízek, színek, formák és csomagolás: a gyártók mindent bevetnek, hogy a szülők és a gyerekek az ő terméküket válassza. A külcsín azonban nem minden. Sőt, a látszat gyakran csal – figyelmeztet az élelmiszervegyész. Ajánlott inkább az összetevők alapján meghozni a döntést.
Ijesztő, mi mindent etetünk és itatunk meg a gyermekeinkkel jóhiszeműen. A szülő a legjobbat akarja, de a csomagolás és a reklámvarázsigék hatására könnyen adhat olyan élelmiszert a gyermekének, amiről azt gondolja, egészséges, de az összetevők ismeretében talán másként döntene. A Bors számos furcsaságra bukkant.
Száz százalék pulykahúsból – hirdeti a dinó formájú mirelit finomság. Ha azonban a hátoldalon található összetevőket megnézzük, kiderül: a panírozott termék felét sem teszi ki a szárnyas húsa, került még mellé pulykabőr, szójafehérje, sovány tejpor és aroma is. A gyorséttermek kínálatából ismerős, a gyerekek körében slágernek számító fagyasztott nuggets 35 százaléknyi pulykahúst tartalmaz. Igaz, akad halrudacska, amiben nemcsak tengeri hal, de sprotni is van, és a kettő együtt összesen 22 százalékát adja az ennivalónak. A többi különböző kiegészítő és adalék. A figyelmetlen szülő azonban azt hiheti, hogy hallal etette meg a gyermekét.
Pazicskiné Bába Andrea fiaival, Balázzsal és Bencével vásárolt. A szív formájú, panírozott húskészítményt választották, és amikor megnézte az összetevőket, megdöbbent. – A szív a szeretet jele, de nálam a mindössze 31 százalék húst tartalmazó termék a nem szeretem kategóriába tartozik. Simán ráírhatták volna, hogy nyomokban húst tartalmaz – csóválja a fejét az édesanya.
A számok egyébként más termékeken is beszédesek, ha az ember egy kicsit odafigyel. A kedvesen vagány majomfigurával vonzóvá tett kakaóporból öt teáskanálnyit ajánlanak egy pohár tejhez, ami egy teljes evőkanálnyi cukrot tartalmaz. Sok szülő azt gondolja, attól, hogy egy termékhez vitaminokat vagy ásványi anyagokat adnak, az máris egészséges, de az összetevők mennyiségének vizsgálatakor kiderül: a hozzáadott vitamin töredéke a napi szükségletnek, amit elfogyasztana a gyerek, ha zöldségeket, gyümölcsöket kapna nyersen vagy kíméletesen feldolgozva.
Van, amikor a látszat csal: a joghurtnak tűnő poharas csemege valójában ízesített aludttej. Zsurovits Judit Rékával és Virággal tolja a bevásárlókocsit, amibe számos mesehőssel díszített palackot pakolt. – Örülök, hogy legalább ezt a joghurtitalt szeretik. Nekem mondjuk nem ízlik, s tény, hogy a gyerekek körében kedvelt figurák „finomabbá” tesznek bizonyos élelmiszereket, de a fő, hogy fogyasztják.
Amikor megmutattuk neki a doboz hátoldalán lévő összetevőket, elcsodálkozott. – Micsoda, hogy ez nem is joghurtital, hanem joghurtkultúrát tartalmazó, eperízű fermentált ital? Mi az a fermentált? Mi az, hogy eperízű, hát nincs is benne gyümölcs? – forgatta. A frissítő szomjoltók sorában is találni trükkös csomagolást: a hatalmas eprekkel feldobott, formatervezett palack például minimum 0,1 százalék eperlevet tartalmaz, azt is sűrítményből.
Gráf Katalin a hároméves Marcival nézegeti a kétliteres üdítőital összetevőit. – Hű, ebben legalább egy százalék gyümölcs van! Meg édesítőszer, amitől neked, kisfiam, menni szokott a hasad – teszi vissza a polcra a palackot, amin felirat figyelmeztet: „A gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”. – Döbbenet, hogy ilyesmi kereskedelmi forgalomba kerülhet – mondja felháborodva az édesanya.
Dr. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszervegyésze lapunknak elmondta: folyamatos küzdelmet folytatnak a gyártókkal. Az 1987-es magyar élelmiszertörvény előírásai sokkal szigorúbbak, mint az Európai Unióé, de addig is, amíg javaslatainkat az unió elfogadja, hazánkban forgalmazhatják az uniós előírásoknak megfelelő termékeket.
– Annak idején keményen küzdöttünk az azoszínezékek ellen. Ezeket úgy sikerült visszaszorítani, hogy a gyártóknak fel kellett tüntetniük: hiperaktívvá teheti termékük a gyerekeket. Ennek hatására sokan váltottak át természetes színezékre. Hasonló sikernek tartom, hogy míg pár éve az eladott édesipari figurák 60 százaléka ét- és tejbevonós masszából készült, nem pedig valódi csokoládéból, mára ez az arány megfordult – mondja a szakember. Ez nem csak az ízélmény miatt fontos. – A különböző bevonókhoz használt hidrogénezett növényi olaj transzzsírt tartalmaz, amit az emberi szervezet nem tud feldolgozni, így az
lerakódik az erekben. Éppen ezért a két százaléknál nagyobb transzzsírtartalmú növényi zsírok szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek – figyelmeztet az OFE élelmiszervegyésze.
– Előszeretettel trükköznek a gyártók a tápanyagtartalom terén is: minél kisebb adagok feltüntetésével igyekeznek kedvezőnek beállítani a cukor- és egyéb tartalmat. Vagyis nem a teljes tartalomra, mondjuk fél literre, hanem annak csupán egy részére vetítve adják meg a kedvezőtlen anyag mennyiségét, például azt ráírva, hogy egy deci italban hány gramm cukor van, és a fogyasztó ezt nem szorozza fel. Az uniós szabály értelmében decembertől rögzített betűméret, elhelyezés, adagolás és felsorolás lesz érvényben mindezek kivédésére.
A gyártók gyakran érzik úgy, hogy ellenük vagyunk, holott az emberek védelmében cselekszünk. Tragikus, hogy egyes élelmiszeripari szereplők már a gyerekek ízlelőbimbóit is tönkreteszik a túlízesített termékekkel. Emiatt egyre édesebb és sósabb ízekre vágynak, ami túlzott cukor- és sóbevitelhez, az pedig komoly egészségkárosodáshoz vezethet.
