Vizsgálat indult egy magyar cég ellen, amelyet egy svéd partner azzal vádol: többtonnányi, színezett sertéshúst adott el nekik marhaként. Vajon beigazolódik a gyanú? Egyáltalán: él-e még a régi szokás, hogy trükköznek az ételeinkkel?
Tegnap robbant a húsbomba: egy Ercsiben működő cégről azt állította svéd partnere, hogy színezékkel megfestett húst adott el neki.
– A magyar cég ellen vizsgálat indult, kollégáink azonnal kiszálltak a telephelyre és átvizsgálták az árukészletet – közölte a Borssal Frum Zsuzsa, a Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal sajtótitkára. – A teljes árukészlet átvizsgálása után elmondhatjuk, hogy Magyarországon valószínűleg nem került forgalomba ilyen termék – tette hozzá a szóvivő, aki szerint a vizsgálat még nem zárult le, annak eredményeiről csak később nyilatkozhatnak.
Az érintett kft. is csak akkor kíván reagálni, ha már elkészültek a vizsgálati eredmények.
A Bors arra is kíváncsi volt, hogy vajon az éttermi gyakorlatban mennyire jellemző a trükközés, biztosak lehetünk-e benne, hogy azt kapjuk, amit az étlapról kiválasztottunk.
– Számos megtévesztő praktika létezik, melyeket rendszeresen alkalmazunk is – mondta a Borsnak egy neve elhallgatását kérő szakács. – Szállodában és étteremben is dolgoztam, mindkét helyen előfordult, hogy libamáj helyett kacsamájat kapott a vendég. Vagy a tejben áztatott sertés bárányként került az asztalra. A pörkölttel a legegyszerűbb a trükközés, a megmaradt húst csíkokra szelve tokányként, brassóiként lehet szervírozni, vagy hortobágyi húsos palacsinta töltelékének lehet elkészíteni. A vendégek túlnyomó része gasztrokibic, így azt sem tudja, mit eszik – tette hozzá forrásunk.
Bereznay Tamás, a Pesti Disznó sztárséfje ellenben úgy véli: a trükközés a múlté.
– Az emberek ma már sokkal felvilágosultabbak a gasztronómia terén, mint húsz évvel ezelőtt – vallja. – Az éttermeknek egyszerűen nem éri meg kockáztatniuk a lebukást, mert ha az bekövetkezik, jóval nagyobb káruk, mint előnyük származik az ügyeskedésből. Szerintem a nyers hústermékekkel való trükközés sem magyar specialitás, bár nyilvánvalóan léteznek cégek, amelyek megpróbálkoznak ezzel. Ugyanakkor azt sem tartom kizárhatónak, hogy egy-egy ilyen botrány mögött lobbiérdekek, konkurenciaharc áll, s a piac megszerzése a cél. Megnézném azt a szakembert, aki nem tudja megkülönböztetni a marhahúst a sertéstől – tette hozzá Bereznay.
Emlékezetes: Svédországból 2009-ben is támadás érte a hazai húsipart. Akkor az egyik svéd televízió rejtett kamerás riportot mutatott be arról, hogyan fosztják meg Magyarországon az élő libákat a tollaiktól.
