A hét minden napján kötelező a testnevelésóra szeptembertől az első, az ötödik és kilencedik évfolyamos diákoknak. A többi osztály sem ússza meg, nekik a következő években vezetik be a mindennapos tornaórát.
Annak idején sokan utálták a testnevelésórát, mert a szünet egyébként is rövid volt, s az izzasztó foglalkozás után szinte lehetetlen volt átöltözni, arra pedig már nem is gondolhatott a diák, hogy zuhanyozzon vagy legalább mosakodjunk a következő tanóra előtt. A testnevelésórával tarkított nap tehát gyakran egyet jelentett azzal, hogy bűzlik az osztály.
Ez – akkoriban – hetente kétszer-háromszor fordult elő. Az idei tanévtől azonban kezdik bevezetni a mindennapi testnevelésórát. Az internetes fórumokon és közösségi oldalakon sok szélsőséges véleménnyel találkozni, s a lapunk által megkérdezett pedagógusok sem rajonganak egyöntetűen az ötletért. A legtöbb helyen az jelenti a fő akadályt, hogy az iskoláknak egyszerűen nincs elegendő helyük sportolásra – sok helyütt sem tornaterem, sem sportpálya nem áll rendelkezésre.
Gondot okoz a tusoló hiánya, de az is, hogy a családok nagy részének az is probléma, hogy az előírt tornacuccból több garnitúrát vásároljon, s a 4000–5000 forintos tornadresszszár mellett ez érthető is.
Tény, a tornaterem hiányát a legnehezebb orvosolni, ám az iskolák kreatívak. A testnevelésórák egy része kiváltható például, ha a gyerek sportol, és az edző igazolja az edzéseken való részvételt. Szintén ide számítják az iskolai úszásoktatást, a néptáncot, a délután sportszakköröket és gyakorlatilag minden olyan tevékenységet, amely intenzív mozgással jár – igaz, mindezekért a legtöbb helyen mélyen a tárcájukba kell nyúlniuk a szülőknek.
A 12 évfolyamos Orsolya Rendi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium is a fenti ötletekben látta a megoldást a mindennapos testnevelésórák kivitelezésére, pedig itt egy hatalmas tornacsarnok, és egy kisebb tornaterem is várja a több száz tanulót és a hat szaktanárt. Markos Judit, a testnevelési munkaközösség vezetője örül a kezdeményezésnek, és szívesen látná a változások között, hogy a testnevelő tanárok tanítsák az alsó tagozatosokat is.
– Az elsősöknél két-két órát összevonunk, és ezeken úszni, illetve néptáncra visszük a gyerekeket, ami a tanítónőknek is nagy könnyebbség – mondta a Borsnak a pedagógus. – Az ötödikeseknél és a kilencedikeseknél heti négy óra van beépítve az órarendbe, az ötödik testnevelésóra keretében pedig fizetős délutáni sportszakkörre mehetnek, s szerda délutánonként tartunk ingyenes plusz testnevelés- órát, amelyen röplabda, foci, kosárlabda és szertorna közül választhatnak a tanulók.
Az edzői igazolásokat is elfogadjuk az ötödik óra teljesítésének. De egyre gyakrabban fordul elő, hogy a tanulók hozzák az igazolást, és a délutáni sportórákra is szeretnének jönni. Nálunk bevált ez a megoldás. A pedagógusok bírni fogják akkor is, ha a többi évfolyamra is kiterjesztik a mindennapos testnevelést, de a tornacsarnokunk már kevésbé. Talán az udvarra tudjuk őket majd még vinni. Amit nagyobb problémának gondolok, az az, hogy a nagyobb gyerekeknek ezek a pluszórák majd nyolcadik órának kerülnek be a napjaikba, ami nem teszi túl lelkessé majd őket.
