A forinthiteleseket segíti, a vállalkozókat pénzhez juttathatja, az infláció felpörgetésével azonban megnehezítheti a hétköznapokat a tegnap bekövetkezett alapkamat-csökkentés. Sorra vettük a döntés hatásait.
Kamatot vágott, azaz csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. (A kamat az elmúlt hónapokban kétszer változott: 2011. december 21-től idén augusztus 28-ig 7% volt. A nyár végén csökkent 6,75%-ra.) Ez az érték süllyedt tegnap 6,5%-ra. A döntés pénzügyi lazítást jelent, elsődleges célja a gazdaság élénkítése. Röviden: több pénz kerülhet a gazdaságba. Egy euró tegnap késő délután 283,9 forinton állt. A döntésnek egyaránt lesznek nyertesei és vesztesei. Nagy Károly közgazdász segítségével mutatjuk be, kit hogyan érint a csökkenés.
Akik jól járnak a döntéssel
* A bankok, melyek olcsóbban jutnak majd hitelhez. Az alapkamat az a kamat, amit a jegybank fizet a kereskedelmi bankoknak az MNB-nél elhelyezett betéteik után.
* A forintban eladósodott hitelesek: nekik csökkenni fog a hitelek után fizetett törlesztőrészlet összege. (Csak azokat az adósokat érinti, akiknél a magyar jegybanki alapkamat a mérvadó.) A devizában (euróban, svájci frankban) eladósodottakat nem érinti a döntés, mert számukra az Európai Központi Bank, illetve a svájci jegybank rátái a mérvadóak.
* A vállalkozások, mert több pénz jelenik meg a gazdaságban, azaz fejlesztéseikhez olcsóbban találnak pénzügyi forrást, kölcsönt.
* A részvényesek, akik a gazdaság beindulásából, növekedési üteméből indulnak ki. (A részvényeik mögött álló vállalatok kilátásai javulnak, papírjaik értéke emelkedik, a tőzsde felpörög.)
* A tőzsde, mert egy ideig élénkül az értékpapírok utáni kereslet. De csak akkor, ha a gazdaság valóban beindul. Az infláció megjelenésével ugyanis az elvárt hozam is nőni fog. Ez pedig – gazdasági eredmények nélkül – bizonytalanságot szül a piacon.
* Az állam, mert a felpörgő gazdasággal emelkedni fognak az adóbevételei.
Akik rosszul járnak a döntéssel
* A pénzüket forintban bankban tartók, mert megtakarításaik után kisebb kamatot fizetnek azok a kereskedelmi bankok, amelyeknél pénzüket elhelyezték.
* A bankok, mert csökkenni fog a megtakarítási hajlandóság, azaz kevesebben tartják majd pénzüket bankbetétben, helyette más, jobban jövedelmező befektetési formát (például részvényt, ingatlant) keresnek.
* A mindennapi fogyasztási cikkek vásárlói, mert emelkedni fog az infláció. Azaz a közértben, a vásárlás során kevesebbet fog érni a fizetésünk, mert drágulnak az élelmiszerek.
* Az állam, mert amennyiben alacsonyabb a kamat, az állampapírokat kevésbé fogják majd vásárolni a befektetők. (Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a jegybank állampapír-vásárlásba kezd.)
