Félrenéznek, átmennek a túloldalra vagy úgy tesznek, mintha semmi baj nem lenne. Ez a lesújtó eredmény jellemző a gyalogosokra, de az autósok sem állnak jól segítségnyújtás terén. A magyarok nyolcvan százaléka nem áll meg, ha balesetet lát.
Megdöbbentő, hogy a segítségnyújtást elutasítók nagy többsége azért nem hajlandó segíteni, mert attól fél, hogy maga is bajba kerül. Az utolsó pillanatban mentették meg azt a cukorbeteg férfit, aki az utcán összeesett, de senki nem ment oda hozzá segíteni, mert azt hitték, hogy részeg. A hazai sajtóban napvilágot látott hír elgondolkodtató. Ahogyan annak a 83 éves öngyilkos asszonynak az esete is, akit hagytak meghalni az emberek a 46-os út Hortobágy–Berettyó-főcsatorna hídján. Bár többen látták, hogy mire készül, senki nem ment oda hozzá.
Rendőrségi szakértők egyenesen azt ajánlják, hogy a megtámadott ne segítségért kiabáljon, hanem azt kiáltozza: tűz van!
Az Unicef magyar bizottsága pár hónapja egy kísérletet végzett Budapesten. A Deák téren egy babakocsit hagyott, amelyből gyereksírás hallatszott. Két óra alatt ezer emberből mindössze hat állt meg, hogy próbáljon valamit kezdeni ezzel a helyzettel, a többiek viszont úgy tettek, mintha nem is lett volna ott a babakocsi.
Más esetekben a félelem akadályozza meg a segítségnyújtást.
– Bűncselekményt látva a laikusok általában azért nem segítenek, mert nem akarnak bajba jutni, belekeveredni, tanúskodni – állította Herczogh Mária. A szociológus szerint a dráma az, hogy sokszor a szakemberek is szemet hunynak bűnesetek felett. Gyakorta fordul elő például gyermekbántalmazás, amikor a védőnő, a szociálismunkás vagy éppen az orvos nem tesz jelentést a bűntettről.
Teszik ezt azért, mert félnek.
– Közlekedési balesetben évente tizenötezren sérülnek meg, ennek dacára az autósok hetven-nyolcvan százaléka nem áll meg, nem megy oda a sérültekhez, mert fél, vagy bizonytalan a jártassága az elsősegélynyújtásban. Általában attól félnek, hogy bajt okoznak. Ilyen lesújtó adatokat tartalmaz a tanulmányunk – mondta dr. Hornyák István, a Semmelweis Egyetem ETK adjunktusa.
Majkát elborzasztja a magyarországi közöny.
– Nem értem, hogyan lehet elmenni a bajba jutott embertársunk mellett. Ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy egyszer velük is megtörténhet ugyanez? – teszi fel a kérdést a rapper.
Rubint Réka szerint az emberek egyre önzőbbek. – Hiányzik az emberekből az együttérzés, egyre erősebb a közöny, pedig mindenkivel előfordulhat, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Én például mindig igyekszem segíteni a fogyatékosoknak. Egyszer pedig a Megyeri hídon mentettem meg egy vadkacsamamát hat kiskacsájával, akik a híd belső sávjában ballagtak békésen a rengeteg autó között. Jó érzés volt.
