Mi is lenne a világgal magyar agytrösztök nélkül? Teller Ede, Puskás Tivadar, Szent-Györgyi Albert, Bíró László… Szerencsére napjainkban is akadnak zseniális felfedezők, de ők itthon maradnak.
Szerencsére napjainkban is akadnak zseniális felfedezők itthon, és szerencsére többségük nem szándékozik elvinni a találmányait. Ilyen például dr. Györgyi Viktor egyetemi tanár, akinek harmincnégy találmányából huszonnégy nemzetközi védelem alatt álló szabadalom született. A legújabb a 2007-ben bejegyzett, függőleges tengelyű szélerőmű, ami az alternatívenergia-termelés piacát forradalmasíthatja.
– Amikor 1993-ban az Antall-kormány energetikai tanácsadója voltam, már látható volt, hogy a Föld földgáz-, kőolaj- és szénkészlete mennyire fogy. Új energiahordozókra kellett figyelni. Az egyik a napenergia volt, amelynek a hasznosításához szükséges berendezések drágák és nagy helyet foglalnak el. A nagyon fontos kutatási irány a szélenergia.
Ez a vízenergiával együtt a legjobban hasz nálható energiahordozó. Megvizsgáltam a nyugat-szibériai fennsíkot, ahol akkora ereje van a szélnek, hogy számításaim szerint azzal Európa energiaszükséglete fedezhető lenne. Ehhez egy száz kilométer hosszú erőműparkot képzeltem el, meg is terveztem, de nem figyeltek rám. Ekkor határoztam el, hogy megalkotom a lehető legtökéletesebb szélerőművet. Rájöttem, hogy egy olyan szerkezetre van szükség, amely képes kinyerni a szélben rejlő és a sebességgel arányos energiát.
Egy magyar csapat fejlesztése a Leonar3Do is. Ez egy virtuális valóságra építő, többszörösen díjazott szerkezet. Segítségével a monitor előtti térben 3D-ben lehet például rajzolni, tervezni. A rendszer lényege, hogy a monitoron elhelyezett szenzorok érzékelik a 3D-s szemüveg, valamint a madárra emlékeztető formájú 3D-s egér helyzetét, és így mindig a felhasználó fejpozíciójának megfelelő, valós benyomást keltő kép keletkezik.
A napcellás tetőcserép is magyar. Ötvöződik benne a tetőfedő elem anyaga és a napelemes rendszer tulajdonsága. Az innovátort, Tóth Miklóst Géniusz Európa Nagydíjjal jutalmazta az unió. A találmány eredménye, hogy már egy-két cserép kicserélésével fedezni tudjuk néhány háztartási gép energiaszükségletét. Egy ház teljes energiaszükségletéhez száz-kétszáz cserép elegendő. Élettartama huszonöt-harminc év, de a beruházás már hat-nyolc éven belül megtérülhet.
A termék szabadalmát és a gyártási technológiát száznyolcvan országban védette le a feltaláló, aki szerint pár éven belül piacvezetővé válik az építőiparban. – A találmány bármely cseréprendszerhez alkalmazható, és a meglévő tetőt sem kell átépíteni – mondta a feltaláló.
– A cserép olyan alapanyagokból készül, amelyek bírják a szélsőséges időjárási körülményeket, mínusz 70-től plusz 130 fokig alkalmazható. Egy négyzetméter napelemes cserép elegendő energiát képes termelni a háztartási gépek működtetéséhez, és felhős időben, árnyékban is mûködik. A megtermelt energia akkumulátorokban tárolható – mondta Tóth Miklós.
Nem lett belőle magyar Bill Gates, de hiszi: több generáció egzisztenciáját meghatározza a találmánya. Az üvegbeton megalkotója, Losonczi Áron egy szabadalmi perben legyőzött egy, a termékét lenyúló és forgalmazó német multit, közben pedig új termékkel rukkolt elő: ez a fényáteresztő beton második generációja, a Litracon pXL. A találmány lényege, hogy a beton egy műanyag rácsszerkezetet vesz körül, a rács sarkaiban lévő, és a betonlap két oldala között húzódó műanyag hengerek átvezetik a fényt a betonon.
– Ezt a dolgot 2001-ben kezdtem, ebből élek. Azt mondhatom, erre tettem fel az életemet. El lehet képzelni tehát, hogy egy ilyen nagy multi agresszív támadása milyen érzéseket keltett bennem. Nyilvánvaló volt számomra, hogy igazam van, de egy per kimenetele mindig megjósolhatatlan – mondta Losonczi.
Raisz Iván és Barta István találmánya – metanol előállítása kommunális hulladékból – nyerte meg a Zöld Oscart Nürnbergben, itthon pedig az Év találmánya címmel jutalmazták. Azóta sikeresen folyik a hasznosítás. Egy tonna városi szemétből háromszáz kiló metanolt tudnak előállítani szén-dioxid kibocsátása nélkül.
– Az Oscar meglepetés volt. A feltalálók világszervezete Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása keretében először rendezte meg a Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyét. A több mint harminc országból bemutatott hétszázötven új műszaki alkotás közül a bírálóbizottság ötvennyolc találmányt, köztük Magyarországról kettőt juttatott a döntőbe. Megtisztelő volt, hogy kiemelték: Oláh.
