A választások előtt, négyévente regisztrálnia kell annak, aki szavazni akar – ez a kormány terve. A nemzeti konzultációs kérdőívnél ellenkező a helyzet: ott nem lehet kérni, hogy kimaradjon belőle, akit nem érdekel.
Amikor fel kell iratkozni...
A parlament elé benyújtott választási törvényjavaslatban azzal indokolják a választási regisztrációt, hogy így lehet nyilvántartásba venni a külföldön élő választópolgárokat. A 2010-es választásokon kilencezer magyar szerepelt a külképviseletek nyilvántartásában, közülük hétezren szavaztak. Ez a szám jelentősen növekedni fog, hiszen az elmúlt években több tízezren kapták meg a kettős állampolgárságot. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója az InfoRádióban azt mondta: az egyik legfontosabb érv a feliratkozás mellett, hogy 2006-ban harmincezer ember nem tudott szavazni, mert nem szerepelt a névjegyzékben.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azzal érvelt: 2010-ben az ellenzéki pártok képviselőinek egy jelentős része is megszavazta a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvényt, és akkor tisztában voltak azzal is, hogy ők csak előzetes feliratkozással fognak tudni szavazni. Arról ugyanakkor nincsen hivatalos álláspont, hogy miért nem lenne elég, ha csak a kettős állampolgároknak kellene regisztrálniuk.
Fordított helyzetben...
A választási regisztráció indoklásával éppen ellentétes a Fidesz által 2006-ban útjára indított, majd a Fidesz-vezetésű kormány által rendszeresen folytatott úgynevezett nemzeti konzultáció mellett felhozott érvelés. A konzultációhoz nem kell regisztrálni, a kérdőíveket automatikusan postázzák a választásra jogosultaknak több mint nyolcmillió címre. Viszont kimaradni sem lehet belőle, azaz lemondására nincs lehetőség. A legutóbbi kérdőívre kevesebb mint tíz százalék, 699 ezer fő válaszolt.
A Kormányszóvivői Iroda szerint a konzultáció minden embernek jó lehetőség arra, hogy lényeges kérdésekben ki tudja fejteni álláspontját. Azt nem tudtuk meg, hogy a választás esetében miért nem az a cél, hogy minél többen és minél könnyebben megtehessék ugyanezt a szavazatukkal.
Honnan szerzik az adatokat?
– A normális országokban egy nyilvántartási lista van, eddig nálunk is így volt. Ezt úgy hívták: népesség-nyilvántartás. Most a hírek szerint minden szervnek lesz majd külön listája. Ez nemcsak hogy értelmetlen, de drága és pontatlan is lesz. A mostani rendszer viszont megfelelő, 0,05 százalékos hibahatárral dolgozik, a halottakat is legfeljebb három nap alatt törlik a listáról – vélekedik Tóth Zoltán választási szakértő.
A népesség- nyilvántartás egyébként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához tartozik. Megkerestük kérdéseinkkel a szervezetet, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Listáznak bennünket mindenhol
Az adóhivatal (NAV), a népesség- nyilvántartó (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala), a társadalombiztosítás és az önkormányzat hivatalosan rendelkezik az adatainkkal. Ezen belül számos – életkor, házasságkötés, külföldről való betelepülés szerinti – válogatás is megtalálható. Rajtuk kívül azok rendelkeznek még adatokkal, akiknek megadjuk egy bankszámlanyitásnál vagy telefon-előfizetésnél: pénzintézetek, mobiltársaságok.
Azt csak becsülni lehet, hogy személyes adataink közül melyik hány helyen fordul még elő. Hivatalos kimutatás híján lapunk számvetést tartott: nevünk és címünk a gyerek osztálynaplójától a pizzarendelő lapon át a kerékpárkölcsönzőig egy átlagos fogyasztási szokásokkal rendelkező 30 év körüli felnőtt esetében legalább száz különböző nyilvántartásban jelenik meg. Itt többségben vannak a nem hivatalos listák. Ezek azok, melyekben nem is lehetne összesíteni az adatokat, vagy felhasználásuk után meg kellene semmisíteni őket.
