Vilajat Gulijev, Azerbajdzsán budapesti nagykövete szerint tragédia lenne esetleges azeri-örmény háború. A diplomata először a Borsnak adott átfogó interjút a Safarov-botrányról és Orbán Viktor szerepéről is. Az alábbiakban a lapunk nyomtatott változatában szerkesztett változatban megjelent interjú teljes szövegét közöljük.
A sajtóban összekapcsolják Orbán Viktor miniszterelnök látogatását Bakuban és Ramil Szafajev átadását a magyar állampapírok vételével. Igazak ezek a hírek?
Vilajat Gulijev nagykövet: – Pontosan ismerem a tárgyalásokat, amelyeket a két ország politikai vezetői folytattak Bakuban és tudom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr nem kifogásolta a nemzetközi jog keretein belül ezt az ügyet, de a politikai döntés és a gazdasági kapcsolatok két külön terület, ebben az esetben sincs összefüggés. Magyarország és Azerbajdzsán valóban érdekelt a gazdasági együttműködésük fejlesztésében, de Ramil Safarovért nem adtunk semmit és az állampapírok lehetséges megvásárlása nincs összefüggésben honfitársunk kiadatásával, ez puszta kitaláció.
Hogyan értékeli a Safarov-ügyet?
Jogosult vagyok továbbítani a népem nevében hálánkat a magyar barátaimnak és a magyar népnek, hogy Ramil Safarovot átadták az azeri hatóságoknak. Őszintén szólva én nem tekintem őt hősnek és nem helyeslem a cselekedetét, de meg lehet érteni tettét, ha ismerjük a személyes és a történelmi a hátterét. Ez a humánus tett magyar részről megbízható híd a két ország és két nép jövőbeni együttműködésében.
Mit lehet most tudni az októberi megtartandó kormányközi találkozóról?
A kormányközi magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság harmadik ülését október 8-9-én tartják Budapesten. Ezen az energetikai kérdéseken túl a mezőgazdaság, az egészségügy, építőipar és sok más kérdés lesz napirenden. Delegációnkban a gazdasági miniszter mellett 50 üzletember érkezik Magyarországra.
Milyen formában történt a nagykövetség megfenyegetése, és kik tették?
Nagykövetségünket e-mailen keresztül fenyegette meg a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) elnevezésű terrorszervezet. A levél török nyelvű volt és Írországból érkezett. Azzal fenyegettek meg bennünket, hogy megölik a nagykövetség munkatársait és az egész világon újabb örmény terrorhullám veszi kezdetét. Azért, hogy ez ne következzen be, korlátoztuk a diplomaták mozgását és a magyar hatóságok, így a rendőrség és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok védenek bennünket. A fenyegetést azért kell komolyan venni, mert az örmény gyilkosok korábban török diplomatákra vadásztak világszerte, akik közül több mint harmincat öltek meg 1973 és 1991 között. Egyébként az utolsó Budapesten lett merénylet áldozata 1991-ben.
Örményország kifogásolja, hogy Ramil Safarov kegyelemben részesült…
Ami Ramil Safarovot illeti, ne feledjük el, hogy több örmény terrorista lelt menedékre Örményországban, miután az őket fogva tartó országok átadták őket hazájuknak, akiket otthon kegyelemben részesítettek és hősként ünnepeltek. Tehát ez a humánus magyar lépés és elnökünk kegyelmi rendelete megilleti az azeri félt is, tehát Ramil Safarovot is.
Safarovnak vannak-e politikai ambíciói azok után, hogy híressé vált?
Ramil Safarov a jövőben is a hadseregben fog szolgálni és nem valószínű, hogy politikai pályára lép. Kitűnő katonai szakember, aki több nyelven beszél. Jelenleg ő az örmény terroristák első számú célpontja, akik azt mondták, hogy úgy kell előkeríteni még a föld alól is, majd ki kell végezni, ahogyan a csecsen felkelők tették Jurj Budanov ezredessel, vagy ahogyan az izraeli ügynökök felkutatták Adolf Eichmannt. Ez a fenyegetés érinti azokat a fontos magyar és azeri személyiségeket is, akik kapcsolatba kerültek a Safarov-üggyel.
Milyen esélye van annak, hogy háború robbanjon ki a két fél között és meddig fog az örmény fél a Safarov-üggyel foglalkozni?
– Azt gondolom, hogy az örmény fél még sokáig, talán évekig fog ezzel az üggyel foglalkozni. Az esetleges újabb háború mindkét fél számára tragédiát jelentene, hiszen a győztes is ezernyi embert veszít, sok rombolás és újabb feszültség fogja kísérni a konfliktust. Arról nem beszélve, hogy a két nép a jövőben is egymás mellett fog élni, tehát barátkozni kell és fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. Azt hiszem, hogy Örményországban is értik, hogy a háború számukra semmi jót nem fog hozni, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy Azerbajdzsán minden szempontból túlszárnyalja szomszédját. Hiszem, hogy a konfliktusnak a magyarok számára érthetőnek kell lennie, mert az ő történelmük is sok tragikus időszakkal teli.
(A Bors nyomtatott változatában megjelent rövidített interjú helyett honlapunkra 2012. szeptember 10-én 13 órakor került fel a fent olvasható, teljes váltózat - a szerk.)
