A Mars lehet az emberiség első menekülési állomása

Ha egyszer valóban tömegesen el kell hagyni a Földet, akkor elsősorban (kizárólag?) olyan égitest jöhet szóba, ahol valamilyen formában jelen van a víz, amelyből oxigént is nyerhetünk. 

A feltételezések szerint a vörös bolygó sarki részein akár az egy kilométert is elérheti a jég és portakaró vastagsága. De hogyan lehet kilométer vastagságú „börtönéből” kiszabadítani a vizet?

A megoldást, bármily hihetetlen, a dinoszauruszok kihalása adta: egy megfelelő méretű aszteroidát (törpebolygóknál is kisebb természetes égi objektumot) kell a Mars sarkvidékére irányítanunk, majd a két égitestet össze kell ütköztetnünk.

Egy ilyen becsapódás hatásaira Földünk is „emlékezhet”, hiszen a feltételezések szerint mintegy 130 millió évvel ezelőtt egy űrből érkező objektum (talán meteorit) érkezése pusztította ki a dinoszauru-szokat. Ami itt pusztulást hozott, a vörös bolygón talán az élet megindításának első lépése lesz.

– A robbanás gigantikus erejű és hatású lenne, a keletkező hőmérsékleten a jég megolvadna, és a felszínre törő víz akár a vörös bolygó negyven százalékát is elboríthatja – véli a világ jelenlegi legokosabb emberének tartott Stephen Hawking.

De képesek lehetünk-e arra, hogy egy kellő nagyságú aszteroidát befogjunk, majd kellő körültekintéssel a Mars megadott pontjának ütköztessünk? Rengeteg még a megoldásra váró nehézség, elég, ha csak a szükséges üzemanyag tárolását, esetleg az űrhajón való előállítását vagy a marsi landolást (erről lásd keretesünket) említjük.

Oxigéngyár kellene

A neheze csak a jégréteg kiszabadítása után következne. Oxigéndús légkört kellene teremtenünk, aztán következhetne az egyre bonyolultabb élő szervezetek odavitele. Ma, a jelenlegi tudásunkkal talán nem is lehet előrébb tervezni.

De ne feledjük: az ősember társadalmától a mai űrtechnológiáig csupán néhány tízezer év telt el. A Nap végzetes kitágulása, és ennek következtében a Föld lakhatatlanná válása több milliárd év múlva következik be, tehát beláthatatlanul sok év áll a rendelkezésünkre, hogy a Marsot előkészítse és alkalmassá tegyük az emberiség fogadására. Addig pedig nincs más dolgunk, mint hogy elviseljük, és lehetőleg ne pusztítsuk el egymást, és megóvjuk a Földet. Jó hír: ez utóbbit már ma el lehet kezdeni.   

Felfúvódó Nap

A mi Naprendszerünk központi csillagához hasonló égitestek az „életük” vége felé vörös óriássá – normál méretük akár több százszorosára is – növekedhetnek.Ugyanakkor tömegük, ennek következtében tömegvonzásuk is lecsökken. A Nap terjeszkedése következtében a Földről először elpárolog a víz, majd megolvadnak a kőzetek és a fémek, és mostantól számítva hétmilliárd év múlva bolygónkat elnyelheti a felfúvódott óriáscsillag.