Izgalmas időutazásra ad lehetőséget a Stanford Egyetem legfrissebb fejlesztése, amelynek segítségével az ókori Római Birodalom teljes úthálózatát bejárhatjuk.
Négy évvel ezelőtt nagy szenzációt jelentett, hogy Újjászületett Róma (Rome Reborn) néven két amerikai intézmény, a Virginia Egyetem és a Los Angeles-i UCLA megalkotott egy olyan technológiát, amelynek segítségével elkészítették az ókori Róma virtuális változatát.
A 3D-modell az i. sz. 320-as állapotban, tehát Aurelius császár korának megfelelő állapotában mérte fel és mutatta be a virtuális Rómát: 6300 egykori építményt modelleztek, ezek közül kétszázat teljes részletességgel, míg a legfontosabb épületek, mint a Colosseum, a Vénusz-templom, valamint Julius Caesar fóruma belülről is „látogatható”.
Aquincum-Róma
A 2008-as fejlesztés legfőbb hátulütője az volt, hogy a letöltéséhez igen jól „felszerelt” számítógépre volt szükség, igaz, később a Google Earth-ön keresztül is elérhető lett a virtuális város. Ám a stanfordiak újítása, az ókori útvonaltervező bárki számára elérhető, aki a számítógép keresőjébe be-
pötyögi: www.orbis.stanford.edu.
Az első oldalon azonnal megjelenik a Római Birodalom, bejelölve a nagyobb települések, s ahogyan a mai útkeresőkben, itt is meg lehet adni, honnan hová „szeretnénk eljutni”. Ráadásul különböző szempontok szerint tovább bővíthetjük a keresési szempontokat. Így például be lehet jelölni a hónapot, hiszen az ókori utazási útvonalat erősen befolyásolták az időjárási viszonyok.
Ugyancsak választható, hogy a legolcsóbb, a legrövidebb vagy a leggyorsabb úton kívánnánk megtenni a két város közötti utat. Londoniumból (ma London) Rómáig például januárban 82 napig tartana a 2948 km-es út, amelynek legnagyobb részét folyókon haladva kellene megtennünk, de eközben háromszor is tengerre kellene szállnunk.
A személyszállítás díja egy főre 2423 dinarius lenne, és ha búzát szállítanánk, a szárazföldi szakaszokon kilónként 12,40 dinariusért vitethetnénk el szamár- vagy teveháton, míg szekéren ennél valamivel többért, kilónként 13,29 dinariusért. De találhatunk olyan opciót is, amely szerint ugyanezt az utat alig 30 nap alatt is megtehettük volna kétezer évvel ezelőtt.
A rendszer készítői tehát mindent az akkori állapot szerint programoztak be. A budai Aquincum Rómából lóháton például 16 napos út volt, benne hajós átkeléssel, amely 1120 denariusba került.
Tökéletes térképek
A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése csaknem hatmillió négyzetkilométer szárazföldi területet foglalt magába, ez Magyarország jelenlegi területének mintegy 3600-szorosa. A 2000 városias jellegű települést 85 000 (!) kilométernyi jó minőségű úthálózat kötötte össze, amelyek mentén mérföldkövek jelezték, milyen messze van a legközelebbi város. (Egy római mérföld ma 1480 méternek felel meg.)
Ahol lehetett, ott természetesen igénybe vették a folyókat, illetve a tengert, hiszen ez biztosította a legolcsóbb szállítást, ám a birodalom minden fontos településének megközelítése lehetetlen volt vízi úton. Léteztek hadi utak, s olyanok is, amelyeket a civilek vehettek igénybe – igaz, ez utóbbiak jóval keskenyebbek voltak.
Az úthálózat felmérését Julius Caesar rendelte el, s az egykori térképészek 35 év alatt készültek el a munkával. Az egykori térképek mai szemmel is korszerűnek mondhatók, hiszen nem csupán az utakat jelölték, de a pihenőket és fogadókat, valamint a pontos távolságokat is. Hála az akkori pontos munkának immár napjainkban is bárki elidőzhet a régmúlt útjain. Több száz ókori települést böngészve még arra is ráébredhetünk, hogy a mondással ellentétben nem is vezet minden út Rómába.
