Más fészkében ébredt fel a jégmadár

Nem mindennapi élményben volt része Klein Péternek. Az állatbarát férfi éppen Szigetszentmiklóson, egy gyárépület őrbódéjában tartózkodott, amikor egy jégmadár balesetet szenvedett. Hatalmas csattanásra lett figyelmes Klein Péter. – Azonnal kimentem, és láttam, hogy egy jégmadár fekszik a hátán. Kábultan nézett rám – meséli Péter. – Még soha életemben nem láttam ilyen gyönyörű madarat. Óvatosan felvettem, és a közelben, egy tuján lévő fészekbe raktam a kismadarat.

A férfi ezután visszament a munkahelyére, de néhány perccel később ellenőrizni akarta, jól van-e a szépséges kismadár. – Ekkor egy rövid, éles hangot hallatott, majd iszonyú sebességgel elrepült – meséli Péter, aki imádja az állatokat, bár halakon és tengerimalacon kívül mást nem tartott az otthonában. Képeivel kiérdemelte a Bors Olvasóriporterének tízezer forintos díját.

Ugyancsak meglepődhetett a kis jégmadár, amikor magához tért, hiszen bizonyosan nem a saját fészke volt az, amibe Péter betette. A jégmadár ugyanis folyók és patakok mentén él: a függőleges partszakaszba méternyi hosszú vízszintes csövet, annak a végére pedig tágas katlant váj, és a kiöklendezett halszálkákra rakja tojásait.

Nevét egyébként nem arról kapta, hogy a jégen is megél, hiszen költözőmadár, hanem arról, hogy a tolla csillogóan kék, mint a jég. Ennek pedig praktikus okai vannak: élete nagy részét a vízen tölti zsákmányra vadászva, s hogy ne ő legyen a nagyobb ragadozómadarak zsákmánya, úgy „öltözködik”, hogy a levegőből ne vegyék észre a vízen. Tarka színe egyaránt szolgálja a védekezést és a megtévesztést.