Mozgalmas heteket él át a magyar rendőrség: korrupcióbotrány, parancsnokok letartóztatása, vezetőcserék. A Bors arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek az emberek minderről.
Lavinát indított el a testületen belül a korrupcióval gyanúsított rendőri vezetők bilincsbe verése. A Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette G. Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetőjét, K. Attilát, a BRFK bűnügyi szervek bűnügyi információs főosztály kiemelt ügyek osztályának felderítéssel foglalkozó nyomozóját, K. Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt közrendvédelmi főosztályvezetőjét és H. Lajost, az NNI egyik volt osztályvezetőjét. A főzsaruk alvilági összefonódásait vizsgáló nyomozást a rendőrség teljes átszervezése kíséri: több megyei főkapitányt és az NNI vezetőjét is elmozdították pozíciójából, s az átalakításnak még további áldozatai lehetnek. Vajon milyen most a rendőrség lakossági megítélése? Érdeklik-e a nagyközönséget a nagyszabású változások, vagy inkább a saját tapasztalataikra hagyatkoznak, amikor a testületről véleményt formálnak?
Fontosabb a reklám az eredménynél
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője szerint a korrupciós botrány kirobbanása izgatta a közvéleményt, és az emberek hamar elkezdtek szurkolni a rendőrségnek, hogy tisztuljon meg a testület.
– A lakosság általában nem a hírekbe kerülő ügyek alapján mond véleményt a rendőrségről, hanem személyes tapasztalata irányítja – magyarázta Garamvölgyi. – Akiknek van valami ügyük a rendőrséggel, másként nyilatkoznak a közvélemény- kutatóknak, mint azok, akik csak a médiából alkotnak véleményt. A bírálatok tehát nem az esetleges szakmai fiaskók mentén születnek meg, az emberek sokkal jobban hiányolják az intézkedő rendőr együttérzését, udvariasságát, az ügyintézés gyorsaságát vagy akár a rendőr kulturált megjelenését – véli a szóvivő.
– Már-már azt mondhatom, fontosabb a reklám, mint az eredmény – folytatja Garamvölgyi. – Vegyünk egy példát: ha valakihez betörnek, és a helyszínelők gyorsan kiérnek, felveszik panaszát, és a sértett látja, hogy a rendőrség szakszerűen, empatikusan végzi a munkáját, akkor sem lesz elégedetlen a testülettel, ha esetleg nem fogják el a betörőt – vélekedett a szóvivő.
Kemény fellépést várnak drogügyekben
Garamvölgyi elismeri: nincs pontos adatuk a pillanatnyi lakossági megítéléssel kapcsolatban. Az elmúlt években, 2002-től 2009-ig öt nagy reprezentatív közvélemény-kutatást végeztettek a Galluppal, és most ősszel egy újabb monstre felmérést terveznek.
Az utolsó felmérés azt mutatta, hogy a rendőrség munkájáról kialakult általános vélemény kis mértékben javult. A megkérdezettek a hozzáértésben és a felkészültségben látták a legnagyobb javulást.
A legtöbb kifogás a rendőri munka szervezettségével és a korrupcióval kapcsolatban fogalmazódott meg. A válaszadók egyértelműen a kábítószer elleni fellépést jelölték meg a rendőri intézkedések legfontosabb területeként.
Pandúrból lesz a legjobb rabló?
A Legfőbb Ügyészség egy hónapja jelentetett meg egy 45 oldalas összeállítást „Bűnelkövető rendőrök és az általuk elkövetett bűncselekmények a 2007–2011-es években" címmel. 2011-ben 609 bűnelkövető rendőrt tartottak számon, az összes bűnelkövetőhöz mért arányuk csak 0,5 százalék. Számuk még csökkent is 2010-hez képest, amikor 843-an voltak. Tavaly 1149 bűncselekmény mögött álltak rendőrök, ez mindössze 0,26 százaléka az összes bűncselekménynek.
A korrupciós bűncselekményeknél azonban már mások az arányok: 2011-ben összesen 738 ilyet regisztráltak, és ebből 116-nak, vagyis 15,7 százaléknak rendőr volt az elkövetője. Száztíz esetben hivatali vesztegetésről volt szó, a maradék hatban befolyással üzérkedésről. A 116 több mint duplája a 2010-ben regisztrált rendőri korrupciós bűncselekmények számának, ami ötvenkilenc volt.
