Házi barkáccsal csökkenthetjük a számlánkat

spórolás
PUBLIKÁLÁS: 2012. augusztus 17. 13:00
Nagyok a közüzemi költségek, így egyre többen próbálják függetleníteni magukat az energiaszolgáltatóktól. A sörösdobozból készült napkollektortól kezdve a biciklivel termelt áramig és a pillepalackos hőerőműig sokféle ötletet kipróbálnak.
Édes Borbála

Sándor István pásztói ezermester elhatározta: önellátó lesz. Azóta háztartása nagy részét ellátja napenergiával, amelyet egy speciális, sörösdobozokból készült napkollektor segítségével nyer. A szomszéd településnek is segít: itt a közmunkások az általa ­ter­vezett, napenergiával működő gyümölcsaszalóval dolgoznak. Ahol pedig már kikapcsolták az áramot, ott szobakerékpárral oldja meg a világítást.

– Amikor pár éve az oroszok majdnem elzárták a hazánkba érkező gázvezetéket, úgy döntöttem, függetlenítem magam az energiaszolgáltatóktól – mondja Sándor István. – A sörösdoboz jól elnyeli a hőt, ebből készítettem a napkollektoromat, amely alkalmas arra, hogy tavasztól őszig, amíg van napsütés, ellássa a házunkat meleg vízzel. A hidegebb napokon fűteni is lehet vele. Nagyobb villanyszámlát csak a téli hónapokban fizetünk, amikor megy a villanybojler, és ez azért jelentős megtakarítás.

A berendezés kisebb változatát vittem át Mátraverebélyre, ahol a helyi közmunkaprogramban dolgozók ennek segítségével készítenek aszalt gyümölcsöt, szárítanak zöldséget, teát. Azért, hogy egy szegény családon segítsek, ahol a kisfiú gyertya mellett tanult, olyan szerkezetet is készítettem, amely kiszuperált szobabiciklivel termel áramot. Tíz perc pedálozás után 1 wattos LED-izzóval egy órán keresztül lehet vele világítani. Télen energiatakarékos fagázkazánnal fűtök – meséli büszkén István. Szerinte évente akár a villanyszámla 80 százalékát is megspórolhatja az, aki valamilyen alternatív energiaforrást használ otthonában.

Devecseri Gábor is napenergia segítségével szerette volna csökkenteni a rezsiköltségét, ám a napkollektor-berendezések számára túl drágák voltak. Ezért egyedi fejlesztésbe fogott, és ő is, akárcsak Sándor István, meglévő, bárki számára elérhető hulladékból alkotta meg saját „hőerőművét”.

– Abban, amit papírra vetettem és amit elkészítettem, nincs ­sem­mi korszakalkotó – szerénykedett Gábor a Borsnak. − Meglévő anyagok szokatlan, de ésszerű kombinációja, ami azok számára is elérhetővé teszi a napenergia hasznosítását, akik képtelenek százezreket áldozni erre a célra.

A rendszer lényege, hogy az eredetileg öntözésre tervezett fekete KPE csöveket beburkolom pillepalackokkal, és ezek egymásba kapcsolásával mesterségesen hozok létre üvegházhatást. A benne keringő víz fölmelegszik, és átadja a meleget. A pillekollektort meleg víz elôállítására használhatjuk. Továbbfejlesztett, kifordított tejesdobozokkal bélelt változatával 55 fokot tudtunk elérni – nyilatkozta a módszer feltalálója.

– Rengeteg hő elillanhat az elégtelenül szigetelt tetőn vagy akár a padlón keresztül, a nyílászárókról nem is beszélve! – vélekedik Szabó Gyula. – Nem kell feltétlenül drága megoldásokra gondolni. Az egyszerű szilikonos szigetelőszalag is kiváló az ajtóknál, ablakoknál. Ahol van természetes fény, ne világítsunk feleslegesen, másutt használjunk LED-lámpákat. Ezután jöhetnek a különféle napkollektorok, napelemek, hosszú távon mindkettő megtérül. Én itthon egyébként cserépkályhával fűtök, és vigyázok arra, hogy hidegben is csak egy percig szellőztessek: egy rövid kereszthuzatnál ugyanis nem hűlnek át a falak.

Meríthetünk ötleteket

Külföldön is vannak aranykezű ezermesterek: az amerikai Mike Marohn házilag barkácsolt szélturbinát, amely ­bádogle­mezek, rozsdamentes lemezek, epoxigyanta ragasztó és speciális, erős neodímium mágnes segítségével működik. A turbina 150-200 wattot termel. A feltaláló a meleg víz előállítására javasolja.

Vízszivattyú helyett visszatérhetünk a hagyományos kerekes kúthoz vagy annak egy speciális változatához: a kútba két, 6-8 cm átmérőjű csövet vezetünk, amelybe egy végtelenített láncot teszünk, az egyik cső felső részére pedig egy csapot illesztünk. A láncra 3-4 centi átmérőjű keménygumi-korongokat fűzünk, ez pedig két csigán forog lent a kútban és fent. A felső csigát egy hajtókarral kézzel megforgatva a korongok kiemelik a vizet.

Futónövényekkel (repkénnyel, vadszőlővel vagy lila akáccal) is szigetelhetjük a falat, ez akár 30 százalékos energiamegtakarítást eredményez. A déli-délnyugati ablakok elé lombhullató fákat érdemes ültetni, amelyek beengedik a téli napot, nyáron viszont árnyékolnak.

A padlást vastag nádfonattal lehet környezetbarát módon szigetelni. 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.