Egész életében gyűjtőszenvedélyének hódolt Varga Zoltán. Felhalmozott kincseiből múzeumot hozott létre, egy rendelet miatt azonban el kell tüntetnie tárgyait a közterületről.
Varga Zoltán kisgyerekkora óta gyűjt mindent, amiben értéket lát. Különleges kincsestára mára híres lett, Soponya látványosságává nőtte ki magát.
– Megállnak kocsikkal, buszokkal – mosolyog Varga Zoltán. – Amikor ezt láttam, a portám előtti részt múzeummá alakítottam. Engedélyt is kértem rá. Tíz év munkája van benne, s hideg zuhanyként ért, hogy most el kell tüntetnem. Annál is inkább, mert képviselőként ott voltam a szavazáson, de azt mondták, az én múzeumomat nem érinti majd a rendelet. Mégis megkaptam a felszólítást.
A helybeliek aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megmentsék a falu csáberejét.
– Nem zavar senkit, sőt, szeretjük, büszkék vagyunk rá – mondja Komjáthy István és Varga István. Sokan Zoltán és a polgármester régi viszályáról suttognak, mondván: azt szenvedi meg a múzeum. Ám a polgármester cáfolta ezt.
– A közterületi rendelet mindenkire érvényes – mondja Béndek József. – Áprilisban felkértük azt a százötven lakost, akit érint, hogy állítsa helyre a régi állapotot. De aki alapos indokkal kér mentességet, annak az ügyét megvizsgáljuk. Ha Zoli bejön, jelképes bérleti díjért megtarthatja a múzeumát.
– Meglátjuk – mondja erre Zoltán.
