Óriási üzletté vált a buherált élelmiszer. Nem elég, hogy gyakran egészségtelen, esetenként a tizedét sem éri annak, mint amibe kerül. Az olcsó ételt éppúgy hamisítják, mint a méregdrágát.
A svájci éttermekben és élelmiszerboltokban kínált vadhús 14 százaléka valójában nem vadból van. A hústermékek 37, a halak 17 százaléka nem az, mint aminek feltüntetik – állapította meg egy genfi élelmezési szervezet.
Hasonlóval a magyar éttermekben is találkozhatunk, amikor a bélszínből készítendő tatár bifszteket hátszínből vagy fehérpecsenyéből adják.
A maffia irányít
Kurkumától sárga a csirke, dioxinnal szennyezett a guargumi, répacukor van a borban, cukorszirup a mézben. Akárcsak a fegyver, a pornó vagy a kábítószer, az élelmiszer-manipulálás is bomba üzlet.
Hamisítják a szarvasgombát, a kaviárt, a parmezánt, az extra szűz olívaolajat, a modenai balzsamecetet. A világ egyik legdrágább ínyencsége Olaszországban a piemonti Alba község környékéről származó fehér szarvasgomba. Évente mindössze harminc tonna terem, ám pusztán a német éttermekben ennek a többszörösét értékesítik.
Ez a gombafajta két napig tartható el, mégis egész évben szezonja van. A gasztrosznob még akkor sem fog gyanút, amikor a kilónként félmillió forintos ínyencséget a pincér ráreszeli az olcsó spagettire. Teheti, hiszen a gumót a szarvasgomba-maffia állítja elő bismethyltiometan nevű folyékony gázzal illatosított kínai szarvasgombából, ami sokkal értéktelenebb.
Harcos magyarok
Dél-Kínában hamis tojásokat is találtak. A fehérjéhez többek között zselatint, egy ismeretlen fehér port, benzoesavat, de még timsót is használtak. A sárgájához citromsárga színezőanyagot kevernek össze folyadékkal, amit aztán kerek műanyag formába öntenek, „varázsvízzel” vegyítenek – ez kalcium-kloridot tartalmaz –, ami elősegíti a gyors szilárdulást.
A tojáshéj parafinból készül. Az eredmény megtévesztésig hasonlít az igazi tojásra.
Magyarországon itt azért még nem tartunk.
– Hazánk jó a hamisított élelmiszerek ellenőrzésében és visszaszorításában – nyugtatott meg dr. Dömölki Ferencné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület egészségügyekért felelős munkatársa. – A legtöbb kétes hírű termék olyan országokból érkezik, amelyekbe könnyen be tudják csempészni az Európai Unión kívülről. Ilyen például Olaszország. Sok hamis termék kerül hozzánk Ukrajnából is, nemrég például hamisított étolaj.
A visszaélések leginkább a húsiparban jellemzőek, vagyis nem azt a húsfajtát kapjuk, mint ami fel van tüntetve. A törvény, ami idén áprilisban szigorodott, immár nemcsak azt mondja ki, hogy tilos hamis élelmiszert előállítani vagy forgalmazni, hanem arról is rendelkezik, mi tartozik ide.
Élelmiszer-hamisításnak számít a minőségi előírások megsértése, a meg nem engedett összetevő használata, a jogszabályellenes átcímkézés, átcsomagolás és a lejárt szavatosságú anyagok felhasználása is.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület évente felméri a fogyasztók vásárlási szokásait, hamis termékhez fűződő viszonyát.
Veszélyes piacok
– A magyarok két százaléka bármikor venne bizonytalan forrásból származó élelmiszert, míg tíz százalék azt mondta: talán. Tavaly a lakosság három százaléka vásárolt bizonytalan forrásból származó élelmiszert – mondta a Borsnak dr. Tóth Zita, a testület titkára. Hozzátette: legfőképp a piacon és az utcán sóznak ránk bizonytalan eredetű élelmiszert.
A hamis élelmiszerek felderítését a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság irányítja.
– Leggyakrabban az fordul elő, hogy lejárt alapanyagokból állítják elő a terméket, hamisítják az eredetvédett termékeket, például a pármai sonkát, biotermékként forgalmazzák, ami nem az, és alacsony árú terméket drága csomagolásában kínálnak, például olcsó étolajat árusítanak magas minőségűként – tudtuk meg.
Persze hamisításnak számít az is, ha valaki növényi zsírt tartalmazó tejterméket állít elő vagy forgalmaz, sőt a kakaóvajtól eltérő növényi zsírt tartalmazó csokoládé előállítása, forgalmazása is tilos.
Súlyos büntetések
A hamis termékek előállítója, forgalmazója bírságra számíthat, a termék forgalmazását betiltják, sőt az előállító szervezet engedélyét is visszavonhatják. A fentieken túl a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni többek között azoknak a jogsértő szervezeteknek a nevét, amelyek élelmiszer-hamisítást követtek el.
A múlt hónapban négy ilyen került fel a honlapra, elsősorban amiatt, hogy a vörösbort mesterséges színanyaggal (azorubinnal) festették meg, illetve a baromfihúst színezték sárgára.
