A rendőrség szerint kiderülhet, ki vagy kik álltak a kilencvenes évek véres leszámolásai mögött. Az évtized második felében egymást követték a brutális támadások. Most az Aranykéz utcai bombamerényletre és Prisztás József meggyilkolására való felbujtással is P. Tamást gyanúsítják.
Azok a gyönyörű 90-es évek...
1996. NOVEMBER 1. – Budapesten a III. kerületi Ladik utcában agyonlőtték Prisztás József vállalkozót, az alvilág ismert alakját, aki állítólag milliárdokat keresett az olajszőkítésen.
*
1996. DECEMBER 18. –Budapesten az Üllői út 189. számú ház előtt az utcán lelőtték D. Ferenc 42 éves vállalkozót. A prostituáltak futtatásából élő férfi korabeli lapértesülések szerint olajos pénzeket mosott tisztára.
*
1997. JÚNIUS 3.– Sikertelen merényletet követtek el Seres Zoltán vállalkozó ellen: Bentley típusú autójára pokolgépet rögzítettek, de a robbanószerkezet leesett a járműről.
1998. FEBRUÁR 11.– Budapesten fegyveres merénylet áldozata lett Fenyő János médiavállalkozó; autójában ült a piros lámpánál, amikor agyonlőtték.
*
1998. JÚLIUS 2.– Négy és fél kilós bomba robbant az V. kerületi Aranykéz utcában. Négyen meghaltak, köztük Boros „Óriás” Tamás, aki korábban részletesen beszámolt a hatóságoknak az olajmaffia működéséről – amiben ő maga is részt vett.
* 1999. FEBRUÁR 2. – Lelőtték Döcher György vállalkozót és bolgár nemzetiségű testőrét a XV. kerületi Szent Korona u. 25. szám alatti Palota presszóban. Döcher Prisztás üzlettársa, barátja volt.
* 1999. ÁPRILIS 12. – Tahitótfaluban egy Kawasaki motorkerékpár kanyarodott Seres Zoltán vállalkozó Bentley-je elé, és géppisztoly-sorozattal megölte őt és a vele utazó olasz üzletembert, Sforna Nazzarenót. A tettesek sosem kerültek elő.
P. Tamást felbujtóként is elővehetik
Azzal gyanúsítják a szombaton szigethalmi házában elfogott P. Tamást, hogy ő adott utasítást Prisztás József, az olajszőkítésből milliárdossá vált vállalkozó 1996-os megölésére.
– Az 1996-ban kitört maffiaháború a piaci viszonyok tisztázása érdekében indult – állítja rendőrséghez közeli forrásunk. – Ennek első áldozata volt Prisztás József, majd üzlettársa, Döcher (fenti kép). Prisztás túl nagyot szelt abból a tortából, amelyet az Energol és a Conti-Car uralt. Előbbinek volt vezérigazgatója P. Tamás, aki az egyik legkeresettebb személy volt a 90-es évek végén.
A gyanúsítás szerint P. Tamás adhatott parancsot a Szlovákiában titkosszolgálati kapcsolatokat is ápoló bűnözőnek, Jozef Rohácnak az olajügyekről kitálaló Boros Tamás felrobbantására. Ez felvetheti az olajmaffiózó érintettségét Fenyő János médiamogul 1998. február 2-i megölésével kapcsolatban is, amelynek a hatóságok szerint szintén Rohác volt az elkövetője.
Vallanak egymásra is?
Egyelőre csak találgatni lehet, van-e összefüggés az elmúlt időszak nagy visszhangot kiváltott letartóztatásai között. Sokan találgatnak is. Az egyik verzió szerint a májusban elfogott V. István, a ZónaTaxi vezérigazgatója – korábban a Citadella sok botrányt megért bérlője – magát mentve tett olyan vallomást, ami alapján aztán több magas rangú rendőrtisztet és a diszkókirály V. Lászlót is letartóztatták. A rendőrség szerint V. László éveken át megvesztegette a zsarukat. Tény: július 2-án házi őrizetbe helyezték V. Istvánt. Július 7-én pedig a TEK kommandósai lecsaptak P. Tamásra és társaira. P. Tamás korábban szintén érdekelt volt a Citadellán működő szórakozóhely működtetésében.
Szőkített olajra épült a maffia
A 90-es évek maffiaháborúja egy bűncselekményre épülő piac körül alakult ki. Az 1970-es években a kőolaj alacsony ára miatt Magyarországon sokan átálltak az olajtüzelésre. A fűtőolajra – a HTO-ra – komoly állami támogatás járt, a fűtőolaj és a dízelüzemanyag között két-háromszoros árkülönbség alakult ki. Hogy a HTO-t ne használhassák üzemanyagként, pirosra festették. Csakhogy a szín kimosható a HTOból (innen az olajszőkítés kifejezés). Komoly bűnözői csoportok alakultak, vasúti kocsik tucatjaival szállították Magyarországra a HTO-t vagy megcsapoltak olajipari létesítményeket, a tisztára mosott üzemanyagot pedig eladták.
