Ha valaki kiadja a lakását, és a bérlővel szemben végrehajtási eljárás indul, akkor a lakás gyanútlan tulajdonosának ingóságait is elviheti a végrehajtó. A törvény régi, de most lett igazán aktuális.
Gondolja meg alaposan, aki bérbe adja a lakását, hogy a szokásosan aláírt pár soros szerződés mire jelent biztosítékot. A tulajdonos ugyanis könnyen azzal szembesülhet: jogszerűen viszi el a szekrénysorát vagy egyéb ingóságát a lakásból egy végrehajtó, aki a bérlő tartozásáért jött.
A veszély valós, ugyanis egyre több a saját lakásából adósságok miatt kiköltöző, és helyette lakást bérlő személy ellen indul ilyen eljárás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a lefoglalható ingóságokról törvény rendelkezik. Ez alapján lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
A lefoglalás elkerüléséhez a tulajdonjogot számlával kell bizonyítani, ugyanakkor ez évek múltán már gyakran nincs is meg. Márpedig hiába igazolja az adós vagy más személy, hogy kié az adott tárgy, az nem elegendő.
A lakástulajdonos a NAV honlapján ugyan megnézheti, hogy bérlője ellen van-e folyamatban végrehajtási eljárás, azonban ez nem jelent garanciát, ugyanis a bérleti szerződés időtartama alatt is indulhat ilyen eljárás.
Kelli Dóra, a NAV sajtóosztályának munkatársa a Borsnak elmondta: a tulajdonos számára biztonságot csak az jelenthet, ha a szerződésben felsorolják az ingatlannal együtt bérbe adott ingóságokat is.
– A szóbanforgó törvény nem új, közel tízéves, csak ilyen helyzetek korábban ritkán fordultak elő. De manapság a veszély reálissá vált – mondta lapunknak dr. Nemes Tamás ügyvéd. – Tény, hogy bérleti szerződéseknél nem jellemző írásba foglalni, mi volt az ingatlanban a tulajdonosé a beköltözéskor.
De mit tehet az a tulajdonos, akinek bérlője miatt elviszik mondjuk a konyhaszekrényét, a tévéjét vagy az ágyát? Nos, ilyenkor a lefoglalástól számított nyolc napon belül igénypert indíthat, és akkor a bíróság dönt – állítja az ügyvéd.
