Az ingatlanadó miatt harcolunk az IMF-fel

Az IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret feltételéül – többek között – a bankadó csökkentését, a válságadók kivezetését és a lakosságra vonatkozó ingatlanadó bevezetését szabja. Állítólag legalábbis ez derül ki az Európai Bizottság egyik, a hvg.hu szerkesztőségéhez eljuttatott dokumentumából. Az IMF ezzel akár szolgálatot is tehet a sarc bevezetésén már két éve morfondírozó, ám azt meglépni bátortalan kormánynak. Így ugyanis rá lehetne fogni az újabb adó bevezetését az IMF-re és az EU-ra. Orbán Viktor kormányfő tegnap a Hír Tv-nek azt mondta: az ország érdekeit nem szolgálná az ingatlanadó.

Először…A rendszerváltás óta már többször felvetődött, komolyan mégis csak két kormány gondolta, hogy be is vezeti az ingatlanadót. A Gyurcsány-kabinet 2008-ban futott neki, akkor luxusadóként vezették elő. Az egyes ingatlanok értékéből a 100 millió forintot meghaladó rész 0,5 százalékát kezdték beszedni adóként. Pénz alig folyt be belőle. Az Alkotmánybíróság 2008-ban a törvényt visszamenőleg is megsemmisítette, mondván: nincs nyilvántartás az ingatlanok értékéről.

Mit mondott akkor a Fidesz?

„A Fidesz elhibázottnak, rossznak, kifejezetten károsnak tartja az ingatlanadó bevezetését.”(Varga Mihály, 2007. május 11.)

Másodszor…Egy év múlva, 2009-ben a Bajnai-kormány idején merült fel újból az ötlet. Az adót a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra vetették volna ki. 50 milliárdos bevételt reméltek tőle.

Kósa Lajos a Fidesz alelnökeként akkor így vélekedett:

„Ha a Bajnai- kormány bevezeti az ingatlanadót is, a Fidesz mindenképpen eltörli azt.”(2009. május 12.)

Végül ezt a jogszabályt is az Alkotmánybíróság semmisítette meg 2010-ben, hasonló okokkal, mint a két évvel korábbit. A Fidesz győzelmével zárult 2010-es választások előtt Mádi László, a Fidesz lakásügyi politikusa még úgy vélte: kellő előkészítés után az adó bevezethető lenne. Mádit pártja ezért a mondatáért büntetésből nem indította a választásokon.

Harmadszor…2011 októberben a Fidesz az önkormányzatok által kivethető, úgynevezett értéknövekedési adó tervével rukkolt elő. Mi is lett volna ez?

A Fidesz ötlete szerint ezt azon lakások után kellett volna fizetni, ahol az önkormányzat értéknövelő beruházást hajtott végre a környéken. A sarcot ingatlanvásárláskor kellett volna fizetni, forgalmi érték alapján. Egy 15 millió forintos lakás adója 450 ezer forint is lehetett volna. Ez tizenkétszer nagyobb tételt jelentett volna, mint amit a Bajnai-féle törvény rótt ki. Az értékbecslés alapját az illetéktörvény adná, vagyis az illetékhivatalok határoznák meg, mennyibe kerül az ingatlan.

A tervet végül elvetették. Rogán Antal akkor szándékos félrevezetésnek nevezte az ingatlanadóval kapcsolatos felvetéseket.

Negyedszer…Az IMF egyik feltétele az ingatlanadó lesz – írta több lap is hétfőn és kedden. Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter erre így reagált: egyelőre nemleges választ ad erre a kormány a valutaalapnak. Ugyanakkor beszédes volt, hogy nem zárkózott el kategorikusan az adó bevezetése elől.  

Minden maradt a régiben…

(Ami nem változott az elmúlt években)

* Nincs jogszabály arról, mi alapján kell meghatározni egy ingatlan értékét.

* Nincs egységes ingatlan-nyilvántartás.

* Ma hivatalosan csak az illetéktörvényből lehet következtetni az ingatlanok értékére, de ez nincs köszönőviszonyban a valósággal. A törvény által becsült értéket az Alkotmánybíróság sem tartotta elfogadhatónak. (Nagy-Britanniában tízéves előkészítést igényelt egy hasonló törvény.)

* Így egyetlen megoldás marad: minden lakást egyedileg kellene felmérni, ez pedig horribilis teher lenne, akár a tulajdonos, akár az állam fizeti.