Nehéz lesz 68 év után bizonyítani a kínzással gyanúsított Csatáry László bűnösségét. A kérdés az: a korabeli vallomások közül melyek szolgálnak 2012-ben is bizonyítékként?
Csatáry azt állítja, papírja van arról, hogy Magyarországon nem vádolják bűncselekménnyel. A dokumentumot 1997-ben szerezte be, ezután jött Budapestre. (Ügyét ez nem befolyásolja, mondták az ügyészségen.) Az egykori rendőrtisztet, a kassai gettó vezetőjét abban az évben utasították ki Kanadából. Vélhetően a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepelt a neve, erről kaphatott értesítést.
– El nem évülő háborús bűncselekménnyel gyanúsítják. Így ha kellő bizonyíték gyűlt össze ellene, függetlenül attól, hogy 1997-ben nem vádolták, megindítható ellene az eljárás. A kérdés a bizonyíthatóság és ez a nehéz ügy – mondta lapunknak dr. Bárándy Péter ügyvéd.
Csatáryt háborús bűnök miatt 1948-ban, Kassán, távollétében halálra ítélték. Az akkori iratok hiányosak, a végzés nincs is meg. Most azt kell megvizsgálni: a korabeli vallomásokat fel lehet- e törvényesen használni, illetve élnek-e még a tanúk. Mindezeken túl a Simon Wiesenthal Központ (SWK) is gyűjtött az elmúlt évtizedekben visszaemlékezéseket a kassai túlélőktől és szemtanúktól. Egyenként kell kideríteni, mi tekinthető ezek közül ma is megdönthetetlen bizonyítéknak. Az SWK ügyészségi feljelentése szerint 15 ezer zsidó halálának volt részese Csatáry. Az 1948-as vádpontok között tényszerűen viszont ez nem szerepelt.
Karsai László történész, a korszak kutatója a HVG-nek azt nyilatkozta: azt lehet bizonyítani, hogy szadista gettóparancsnok volt, de azt már nem, hogy tudta, a gettóból Auschwitzba viszik a rabokat. A professzor úgy vélte: ha a háború után Magyarországon állítják bíróság elé, 4-5 évet kapott volna.
