Végleg bezárta szemét a kisfiú hétfő délután. A debreceni rákos Zalánért az egész ország szorított. A csontrákot legyőzte orvosai segítségével, de egy fertőzés fájdalmait már nem bírta ki.
Ajmal Zalán Ewing-szindrómában szenvedett, ami a csontrák egyik legagresszívabb fajtája. Pont egy éve, hogy új csontvelőt kapott, tavaly szeptemberben a bal állkapcsának nagy részét eltávolították. Márciusban kiújult a rák. Azonnal elkezdték a kemoterápiát, később megműtötték, túl volt a sugárkezeléseken, s úgy tűnt, minden jóra fordul. Édesanyja tegnap este megrendítően számolt be a Facebookon az utolsó napokról.
“Zalánkánál olyan hasi folyamatok indultak be a fertőzés miatt, ami óriási fájdalmakat okozott neki. Miközben biztatóak voltak az eredményei, a fájdalmat mégsem bírta. Egy nagyon erős fájdalomnál kitépte a kezét a kezemből, felsikoltott, és soha többet nem lélegzett. 35 percig küzdöttek érte, de semmire, semmire nem reagált. Pedig amikor bementem hozzá, már iszogatott, tőlem is követelte a kakaót és az actimelt. 3 és fél decit ivott is, de a fájdalmai embertelenek voltak, a fájdalom csillapító már nem hatott. Várták, hogy leteljen annak az ideje, és kicsit altatni szerették volna, hogy ne szenvedjen."
"Erre már nem került sor. A nagy harcos, aki legyőzte a rákot, már csak az utókezelést csináltuk, azt is békésen, türelemmel viselte, ezt már nem tudta elviselni... A szervezete elfáradt, nem bírta fájdalmat addig, amíg a gyógyszerek hathattak volna. Boldog vagyok, hogy ilyen nagyszerű kisember édesanyja lehettem, szörnyen fáj, hogy nem tudtam megóvni ettől. Viszont úgy akarok tovább élni, hogy az én Angyalkám mindig büszke lehessen rám, az anyukájára. Nagy lélek, pici testbe zárva. Sajnos, nem nőhetett hozzá a lelkéhez, de legalább tudom, hogy neki most jó, nem fáj semmi. Drága szívem, örökké élsz velünk és emlékeinkben!”
