Mostantól munkaidőn kívül is kukkolhat bennünket a munkáltató

Jobban oda kell figyelnie annak a munkavállalónak, aki nem akar hátrányba kerülni, mivel a részben rugalmasabbá váló szabályok szigorításokat is hoznak. Kedvező változás a szabadságok kiadásában lesz, de el lehet felejteni a trükközést az orvosi igazolásokkal, megszűnik a kismamák teljes védettsége, és a végkielégítés is könnyen elúszhat, ha már egy kis hibát vét a dolgozó.

Kismamák

* A gyedről/gyesről visszatérő kismamák nem válthatják meg pénzben a felgyülemlett szabadságukat, azt ki kell adni nekik, ha visszatértek a szülés után.

* Megszűnik a gyerek hároméves kora előtt visszatérő kismamák teljes védettsége, de csak különleges esetekben lehet őket kirúgni.

* A várandós kismamák munkaviszonyát csak akkor nem szüntethetik meg, ha a terhesség tényéről a munkáltatót előzetesen tájékoztatta. Amennyiben ezt nem mondja el, úgy a munkáltató felmondhat neki.

* A reprodukciós eljárásban (lombikprogram) részt vevők részére a felmondási tilalom a kezelés megkezdésétől hat hónapig áll fenn.

Felmondás

* Az eddigi szabályok szerint betegszabadság alatt nem lehetett felmondani a dolgozónak, sőt erről még értesíteni sem lehetett őt. Az új szabályok szerint kirúgni a védett időszakban továbbra sem lehet, a felmondás azonban közölhető, így a további kiírt napokkal már nem lehet időt nyerni.

* Ha valaki maga szeretne felmondani, annak érdemes tudnia, hogy a felmondási idő fix harminc nap lesz hétfőtől, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozik a cégnél. A munkaviszony hosszából eredő plusznapok csak akkor járnak, ha a munkáltató mond fel a dolgozónak.

* A végkielégítéstől könnyen eleshet a dolgozó hétfőtől. Amennyiben valakit a képességeire hivatkozva bocsátanak el, úgy nem kap végkielégítést. Az indokok közé sorolható – többek közt – a dolgozónak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem megfelelő képessége.

* Fel lehet mondani a határozott idejű munkaszerződést, de ezt indokolnia kell a munkáltatónak. 

Munkavégzés

* Eddig a szerződésben kötelező volt megadni a munkavégzés helyét, ez azonban változik, az új szabályok szerint ezt a munkáltatónak már nem muszáj megadnia.

* Nő a túlóra maximuma, az eddigi 200-ról 250 órára emelkedik.

* Csökken a minimális pihenőidő. E szerint már nem kötelező két munkavégzés közt tizenegy óra pihenést tartani, elég lesz a nyolc óra.

* Nagyobb lesz a munkavállaló kártérítési felelőssége. Kártérítésként az eddigi másfél havi keresetéhez képest most négyhavi keresetével felelhet a dolgozó, amennyiben a kötelezettségének megszegésével okozott kárt a munkáltatójának. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás miatt a teljes kárt meg kell térítenie.

* A munkaadó mostantól jogosult lesz meghatározott körben ellenőrizni a dolgozó munkaidőn kívüli magatartását.

* Pótlék már csak 18 óra után jár reggel 6-ig, és a munkaadó 30%-kal köteles többel honorálni a pluszmunkát.

* Megszűnik az egységes minimálbér, a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összeget határoz meg többek közt a munkaerőpiac jellemzői vagy a földrajzi elhelyezkedés munkaerő- piaci jellemzői alapján.  

További információk

A július 1-jétől életbe lépő jogszabályok további változásairól még többet tudhat meg a következő címeken. A jelenleg hatályos munka törvénykönyvéről a http://jogszabalykereso.mhk.hu oldalon, az új munka törvénykönyvéről pedig a magyarorszag.hu jogszabálykeresőjével találhat bővebb leírást.