Teljesíti a kívánságokat a varázslóbot – állítja tulajdonosa, Farkas Judith. A zebegényi Hajózási Múzeumban kiállított ereklyét Indonéziában egy sámán faragta, ő ruházta fel varázserővel. Akad, akit milliomossá tett.
Misztikus tárgyak között él Farkas Judith. Totemoszlopok, indián ereklyék, kitömött halak, szék nagyságú iránytűk és még egy életnagyságú tigris is helyet kapott a családi házban. Judith őrzi édesapja, Farkas Vincze hajóskapitány örökségét.
– Apukám nyolcévesen, egy kalandfilm hatására döntötte el, hogy hajóskapitány lesz. Sikerült megvalósítania az álmát. Az összes kontinenst bejárta, több száz országba eljutott. Járt több észak-amerikai indián törzsnél, Afrikában, Indonéziában találkozott sámánokkal is – meséli lánya.
A kapitány útjai során és a tengereken hajózó kollégáktól több évtizeden keresztül gyűjtögetett emlékeket, hajózási felszereléseket. A legkülönlegesebb darabja a Szumátráról származó varázslóbot. A relikvia miatt zarándoklat indult Zebegénybe.
– Egy sámáné volt a varázslóbot, maga készítette és ruházta fel varázserővel. Édesapám egy szobrot kínált érte. A sámán szívesen adta kincsét, azt mondta, bármikor farag magának másikat. Aki jobb kézzel megérinti a varázslóbotot, és közben kíván valamit, annak a kívánsága teljesül – fűzi hozzá Judith.
Köszönőlevelek tucatjai érkeztek hozzá azoktól, akiknek teljesült a vágyuk. Volt, aki azt írta: sok pénzhez jutott, mások megtalálták az igaz szerelmet. – Egyetlen szépséghibája, hogy mivel én vagyok a tulajdonosa, én magam nem használhatom – mosolyog Judith.
A gyűjtő nagyon büszke az Afrikából származó törzsfőnöki székre is, amelynek a támláján egy lefejezővájat van. Ha a törzsfőnök nem jól végezte a dolgát, beleültették, és levágták a fejét.
