Ki hinné, hogy stresszes lehet egy ovis is? Külföldön speciális óvodában oldják a stresszt, és bár első hallásra vicces, a szakember szerint a feszültségkezelést nem lehet elég korán kezdeni.
Mezítlábas séta a vizes füvön át, masszázs és lábfürdő – módszerek sora, amellyel hatékonyan oldják a kisgyerekekben felgyülemlő feszültséget Németország első stresszoldó óvodájában, amiről a Bild című napilap számolt be terjedelmes cikkben. Sokan úgy vélik, sznob luxusról és elkényeztetésről, szülői hóbortról van szó, de dr. Villányi Lenke gyermekpszichológus szerint a probléma valós és komoly.
– A gyerekek könnyen átveszik a szüleik feszültségét. A leterhelt felnőtteket pedig túlságosan leköti a saját bajuk, így gyakran észre sem veszik, milyen károkat okoznak csemetéiknek. Sajnos nincs felmérés arról, hogy a gyermekek hány százalékánál tapasztalható a stressz, amit sokszor beilleszkedési, magatartási zavarnak vélnek, vagy egyszerűen elintézik azzal, hogy a kölök nem tud viselkedni. Ezért is fontos ilyenkor a szakember véleménye. Félek, hogy a magyar családok felében feszültek és túlterheltek a szülők. Ráadásul ha egy közösségben több stresszes gyerek is megfordul, akkor az ő feszültségük átragadhat az egészséges környezetben cseperedő csoporttársukra is. A megoldást a szülők stresszkezelésében látom – összegez a pszichológus.
Körömrágás, agresszív megnyilvánulások, rajzoláskor a sötét színek használata
Bár a némethez hasonló intézmény hazai megfelelőjéről nincs tudomásunk, a magyar óvónők is ismerik és kezelik a jelenséget.
– A szülőről átragad a feszültség a kicsire – erősíti meg Hajdu Csabáné Évi néni, aki negyedszázada foglalkozik ovisokkal. – Ennek oka lehet a reggeli kapkodás és a késés miatti aggódás vagy a munkahelyi, otthoni túlterheltség. Ha egy szülő nyolctól négyig dolgozik, akkor hétre hozza be a gyereket, és délután ötre jön érte. Így hétköznap alig pár órát tudnak együtt tölteni, azt is akkor, amikor még a gyerek elemében van, a gondviselő viszont már kimerült. Ezért ingerülten reagál és engedékenyebb az olyan dolgokban, mint a tévézés, ami újabb stresszforrás.
Tünetek sora árulkodik erről a gyerekeknél: körömrágás, agresszív megnyilvánulások, rajzoláskor a sötét színek használata – sorolja a példákat az óvónő, aki a stressz oldására több módszert ismer és alkalmaz. – A szeretethiányt csak szeretettel lehet pótolni. A stresszes gyerekek közül van, akinél az ölelés, puszilgatás, simogatás jelent megoldást, másnál a beszélgetés, megint másnál a közös játék oldja a feszültséget.
Illésné Schrott Ildikó, a Mátyásföldi Fecskefészek Óvoda vezetője is a szeretetadásban látja a megoldást. – Egyetértek azzal, hogy a feszültség a szülőktől származik, ugyanakkor nem mindenkivel lehet erről beszélni. Van, aki hárít, van, aki támad, de olyan is akad, aki meghallgat, sőt, tanácsot kér – mondja a pedagógus, aki nem hallott még a németországi módszerről, de vevő lenne rá. – Szívesen támogatom az újításokat, ha bizonyított a jótékony hatásuk, készséggel kipróbálom azokat az intézményünkben.
Popovics Adrienn négyéves fiánál a játék válik be: – Marci az oviban mintagyerek, odahaza viszont előszeretettel adja ki magából a feszültséget. Ilyenkor megkérdezem tőle, hová lett a Vidám Marci, mert a Morcos Marcival nem lehet játszani. Vagy odaülök a kedvenc játékához, a matricás-albumhoz és azt mondom: akkor most egyedül fogok szép képeket ragasztgatni. Ez szinte mindig beválik, másodpercek alatt ott terem, és nemegyszer belátja, hogy csúnyán viselkedett, bocsánatot kér.
Kamarás Heléna a párbeszédre esküszik: – Egy anya mindig tudja, ha valami nem stimmel a gyerekénél. Ha Ágostont stressz érte a gyerekek között, arról árulkodik csendessége, zárkózottsága. Ilyenkor leülök vele, és megbeszéljük a dolgokat. Hiszem, hogy ha a gyerek nem beszél a szülőnek, az a bizalmatlanság jele, ami egyet jelent: baj van.
