Mamutból van a legősibb hangszer

Az Oxford Egyetem tudósai Tom Higham professzor vezetésével ráleltek a világ első hangszereire. Karbonos időmeghatározással megállapították a korukat, így ­kiderült, hogy negyvenkét- negyvenháromezer évesek lehetnek. A csapat a leletet állatcsontok között találta a dél-németországi ­Geissen­klösterle barlangban. Nick Conard professzor, aki a korábbi csúcstartó hangszerre bukkant rá, úgy véli, a felfedezés nagy előrelépés az emberiség fejlődésének kutatásában.

– Ezek az eredmények alátámasztják azt a hipotézist, amit néhány évvel ezelőtt felállítottunk, vagyis hogy a Duna kulcsfontosságú volt az emberek és a technológiai innovációk szempontjából. A Geissenklösterle barlang egyike a régióban található üregeknek, amelyek fontos leletekkel szolgálnak a személyes dísztárgyakra, a művészetre és a hangszerekre vonatkozóan – magyarázta Journal of Human Evolution című magazinnak a régész.

A hangszereket vagy szórakozás, vagy vallásos rituálék céljából használták. A zene szerepet játszhatott a nagyobb szociális hálózatok fenntartásában, amely segített abban, hogy fajunk meg tudja tartani a területét a Neander-völgyi emberrel szemben. Az új lelettel az az időszak is korábbra tolódott, mikor a Homo sapiens elkezdett Európa közepe felé vándorolni, még azelőtt, hogy a klíma rosszabbra változott, és hatalmas jéghegyek indultak el északról délre.