A magyar népzene és az ősi hangszerek népszerűsítésére tette fel életét a német származású Alexander Horsch. Huszonhét éve Magyarországon keresztül nyugatra készült, de elvarázsolta a Kárpát-medence muzsikája, és itt ragadt. Harminchárom különböző hangszeren játszik, ezeknek többségét ő készítette.
Alexander Horsch amikor 27 évvel ezelőtt átlépte a magyar határt, rögtön tudta, hogy fontos feladata van nálunk. Németországban született, tizenhat éves kora óta muzsikált és mindig lenyűgözte a Kárpát-medence zenéje. Amikor Budapesten betoppant egy népzenei együttes koncertjére, földbe gyökerezett a lába és letelepedett. – Nyolc évig tanultam moldvai és gyimesi csángó zenét és megismertem a magyar történelmet. Majd elindultam Mongóliába a magyar honfoglaló törzsek útvonalát követve. Utaztam stoppal, lóháton, teveháton. Találkoztam sámánokkal, ellestem a tuvai magas és mély torokéneklést, ami a világörökség része. Zseblámpával világítottam az emberek szájába, annyira rácsodálkoztam, hogyan képzik ezeket a hangokat – emlékszik Alex.
Miközben folyamatosan gyűjtötte a zenét, a világon egyedülálló módon elkészítette egy harmincezer éves, ősi hangszer mását, amit még az ősember használt. Szerinte az akkori emberek sokkal fejlettebbek voltak, mint hinnénk. Ugyanis nincs olyan dal, amit ne tudna rajta eljátszani a népzenétől a heavy metalig. – Az Istállóskői barlang közelében találtak egy 27–30 ezer éves csontfuvolát, az egyik oldalán egy lyuk, a másik oldalán két lyuk található. Elkészítettem a pontos mását vaddisznólábszárcsontból. Hogy megszólaljon, be kellett kennem méhviasszal, rájöttem, hogy a kezem nyitásával és zárásával tudom variálni a hangokat – mutatja a zenész.
A lyukak miatt Luluknak nevezte el. Harminchárom különböző ősi hangszert készített el és szólaltatott meg pókaszepetki műhelyében. Köztük a Fifiket (egy tízezer éves őskori csontfuvolát) vagy a hosszú furuglát, amit Zala és Somogy megye betyárjai használtak, de ma már csak az idősek emlékeznek rá.
Alex egész évben az országot járja, zenés bemutatókat tart, hogy újra megismertesse a magyarokat ősi, népi hangszereikkel. Gergály Judith