Bosszút állt Sándor a 17 éves lány haláláért

Furcsán hangozhat, de a kőkemény bűnözők között is működik egyfajta belső igazságszolgáltatás. A börtönlakók különbséget tesznek gyilkos és gyilkos között: a gyerekek életét elvevő gonosztevőkre, a nemi erőszakot elkövetőkre cudar sors vár a rácsok mögött. A statárium, a rögtön ítélő bíráskodás következménye fájdalmas: jókora monoklik, kitörött fogak jelzik, ha a végrehajtás megtörtént.

Fogakat tört a sitten a román terminátor

A négyszeres gyilkossággal vádolt Varga Sándort 15 napra magánzárkába helyezték, miután a börtön udvarán megvert egy kenyai férfit. Vargát állítólag az igazságérzet vezérelte, az afrikai férfit ugyanis egy 17 éves lány halálával hozták összefüggésbe, a rendőrség szerint kábítószert kevert a tini italába, majd megerőszakolta őt. Másnap a lányt holtan találták egy szállodai szobában.

– Bár ügyfelem tagadja a verekedést, elképzelhető, hogy büntetőeljárás indul ellene – közölte a Borssal Varga védőügyvédje, dr. Fridman Róbert.

Helybenhagyták a gyilkos apákat

A börtönök világát jól ismerő jogászok egybehangzó véleménye, hogy a fiatalkorúak ellen szexuális bűncselekményeket elkövetők és a gyermekeikkel végző szülők szinte valamennyien saját bőrükön tapasztalják meg a rabok haragját. Ezek a sértettek legtöbbször nem tesznek panaszt vagy bejelentést, mert azzal csak rontanának helyzetükön. Több, nagy közfelháborodást kiváltó bűncselekmény elkövetőjét vették kezelésbe saját rabtársaik. A Bors információi szerint a 11 éves kisfiát halálra verő dunaharaszti apát, H. Gábort, a három hónapos kisbabáját összeharapdáló Sz. Gábort és a Dominik-ügyként elhíresült gyilkosság elkövetőjét is többször bántalmazták a börtön falai között.

Összeverték H. Nóra hóhérát

2008. november 23-án a kiskunlacházi P. József megerőszakolta, majd megölte a diszkóból hazafelé tartó 14 éves H. Nórát. A férfit azóta életfogytig tartó fegyházra ítélték, leghamarabb harminc év múlva szabadulhat, pillanatnyilag a szegedi Csillag Börtön lakója. Úgy tudjuk, itt már nem érik atrocitások, nem úgy, mint előzetes letartóztatása idején, amikor a Kozma utcai börtönben rabtársai kegyetlenül összeverték a férfit.

– Eltekintettünk attól, hogy hivatalos ügyet csináljunk a dologból – mondta lapunknak a bűntetőperben P. Józsefet képviselő dr. Ruzsbaczky Nóra. – Ügyfelem egyetértett velem, ő is úgy vélte, hogy egy hosszadalmas belső vizsgálat helyett jobban jár, ha megtartjuk a jó kapcsolatot a fogvatartó intézménnyel.

Aljanép a hűvösön

Dr. Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint a börtönökben szigorú hierarchia alakul ki a rabok között, az „aljanépet” a szexuális és fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt elítélt fogvatartottak alkotják.

– Őket gyakran bántalmazzák, rájuk hárul a takarítás, magyarán csicskáztatják őket – magyarázta a szakember. – Bár a büntetés-végrehajtási intézményekben igyekeznek ezeket az embereket elszeparálni, szinte lehetetlen kivédeni az önbíráskodást, hiszen a sétálón, az udvaron utoléri őket a társak haragja. A börtönlakók számára a család, a gyerekek állnak az értékrend, a fontossági sorrend élén, így aztán kiközösítik azokat, akik ez ellen vétenek.

Erőszakosabbak a fiatalabb elítéltek

– A folyamatosan növekvő fogvatartotti létszám ellenére nem emelkedett az erőszakos cselekmények száma a börtönökben – tájékoztatta lapunkat Szalai Tímea, a BVOP sajtóirodájának vezetője. – Az elítéltek egy része az erőszakot vagy az azzal való fenyegetést tekinti eszköznek a konfliktusok megoldására. Elsősorban a fiatalkorú populációt kell kiemelni, életkori sajátosságaikmiatt személyiségük és belátóképességük még nem alakult ki teljesen, ezért az ő esetükben hamarabb előfordul, hogy a vélt vagy valós konfliktust fizikai erővel rendezik le. A tudomásunkra jutott, feltárt eseteket fegyelmi-, illetve – ha a körülmények és a tények azt indokolják – büntetőeljárások követik. Súlyos testi sértés miatt 2010-ben 116, 2011-ben 97 esetben tettünk feljelentést – tette hozzá a szóvivő.

Munkával lépnek fel az agresszió ellen

Szalai Tímea kiemelte: a börtönökben rendszeresen foglalkozik nevelő, pszichológus és lelkész a fogvatartottakkal, az ő munkájuk nagy szerepet játszik a megelőzésben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozó elítéltek között jóval kevesebb az erőszakos cselekmény. A bűncselekmények megelőzésének további eszköze, hogy olyan zárkaközösséget alakítsanak ki, ahol a lehetséges elkövetőket és sértetteket előre felmérik, és ennek megfelelő differenciált elhelyezést alkalmaznak.