A cápák nemcsak a Csendes-óceánban, Hawaii vagy Ausztrália környékén találhatók, hanem népszerű európai nyaralóhelyeken is – az Északi-tengeren , a Balti-tengeren és a Földközi-tengeren. A cápák általában nem vadásznak emberekre, és valójában nem is akarják megenni őket. Azonban időnként előfordulnak halálos kimenetelű események is, ezért mutatjuk, hol találkozhatsz például a nagy fehér cápa egyedeivel.
Cápák az európai tengerpartokon
Legutóbb egy 30 éves német nőt ölt meg egy cápa a Kanári-szigetektől mintegy 500 kilométerre délnyugatra. Európában a támadások rendkívül ritkák, mivel a legtöbb állat nagy mélységben tartózkodik. Ennek ellenére továbbra is előfordulnak észlelések Európában, az Adriai-tengeren, a Szicíliai-szorosban és a Baleár-szigeteken.
Íme egy áttekintés arról, hogy mely cápák élnek az európai nyaralóhelyek partjainál található tengerben, és mennyire veszélyesek az emberekre.
Cápák a Földközi-tengerben
A Földközi-tengerben körülbelül 47 cápafaj él. A híres nagy fehér cápa a Földközi-tengerben élő cápafajok közül a legveszélyesebb. Az éghajlatváltozás miatt melegszik a tengerek vize, ezért új fajok is megjelennek. Emilio Sperone cápaszakértő szerint már érkeztek jelentések bálnacápákról Törökországban és tigriscápákról is, amelyek eddig nem éltek a Földközi-tengerben.
Nagy fehér cápa
Világszerte évente körülbelül 7 támadás történik, amelyet nagy fehér cápa követ el. Ezek körülbelül 20 százaléka halálos kimenetelű. A legtöbb támadás Kalifornia, Dél-Afrika, Dél-Ausztrália és Japán partjainál történik. A parton azonban viszonylag ritkán találkozunk vele, mivel a ragadozó idejének nagy részét a nyílt tengeren tölti.
Energiaigényük kielégítésére a felnőtt nagy fehér cápák zsíros ételeket, például fókákat, prémfókákat és oroszlánfókákat részesítenek előnyben. A kutatók feltételezik, hogy az emberek elleni támadások csak tesztharapások, mivel például a szörfösöket a deszkáik miatt összetévesztik az úszó fókákkal. Általában, ha észreveszik a hibájukat, elengedik az embert.
A Földközi-tengerben leginkább a vemhes, nőstény nagy fehér cápák szoktak felbukkanni. Az állatok akár hét méter hosszúra is megnőhetnek, így az óceánok legnagyobb cápái közé tartoznak.
Mako cápa
Annak ellenére, hogy átlagosan két-három méteresre is megnő, a mako cápa egy gyors ragadozó, amely valójában mély vizekben él. Azonban az Adriai-tengeren, valamint Barcelona és Mallorca spanyol partjainál is észlelték. Táplálékforrásai közé tartozik a kardhal, a tonhal, a makréla, a tintahal és más cápák.
A Nemzetközi Cápatámadási Nyilvántartás, amelyben a Floridai Természettudományi Múzeum dokumentálja a világ minden tájáról érkező cápatámadásokat, összesen 8 megerősített mako cápatámadást sorol fel világszerte a feljegyzések kezdete óta – az egyik találkozás halálos kimenetelű volt.
Feketeúszójú szirtcápa
Az uszonyáról elnevezett feketeúszójú szirtcápa gyakran megtalálható a Földközi-tenger sekély part menti vizeiben. A cápa átlagosan 1,5-2 méter hosszú, agresszív más halakkal és apró tengeri állatokkal szemben.
Elterjedt a Csendes-óceánban, az Indiai-óceánban és a dél-afrikai partvidék mentén egészen a Vörös-tengerig, de megfigyelték már a Földközi-tenger keleti részén is.
A Nemzetközi Cápatámadási Nyilvántartás összesen 35 kiváltatlan támadást sorol fel, amelyek többsége Észak-Amerika partjainál történt.
Pörölycápa
A pörölycápa általában a parttól távol, nyílt vízterületen él. Kalapácsszerű fejformájának köszönhetően a porcos hal tökéletes 360 fokos látással rendelkezik. Az állatokat gyakran látni az olaszországi Ligúria-öbölben. Incidensek történtek Lampedusa, Linosa és Lampione szigetei körül is, a Földközi-tengeren, Szicília és Tunézia között.
A Nemzetközi Cápatámadási Nyilvántartás összesen 18 pörölycápa-támadást sorol fel világszerte, amelyek közül sok az Egyesült Államokbeli Floridában történt.
Cápák az Északi-tengerben, a Balti-tengerben és az Atlanti-óceánban
Heringcápa
Az Északi-tengerben és a Balti-tengerben őshonos heringcápa a nagy fehér cápa kisebb változata. Akár 3 méteresre is megnőhet, és ahogy a neve is sugallja, főként olyan halakkal táplálkozik, mint a hering, a szardínia és a makréla. Egyáltalán nem tűnik fel a tengerpart közelében.
Ez a cápafaj valójában ártalmatlan az emberre. A Nemzetközi Cápatámadási Nyilvántartás mindössze két heringcápa-támadást sorol fel – az egyiket az angol, a másikat a kanadai partoknál.
Kék cápa
A kék cápák Nagy-Britannia déli partjainál, valamint az Azori-szigetek, a Kanári-szigetek, a Zöld-foki-szigetek és Madeira környékén találhatók. Alapvetően a világ legelterjedtebb cápafajai közé tartoznak. A partokat azonban elkerülik – akár 350 méteres mélységbe is lemerülnek.
Nagy óceáni cápaként a kék cápa szinte mindent megeszik, amit el tud fogni, főként olyan halakat, mint a hering, a makréla és a szardínia, de tonhalat, lábasfejűeket és kisebb cápafajokat is zsákmányol. A kék cápa általában nem agresszív, de nagyon kíváncsi. Búvárokhoz és szigonyos horgászokhoz sokszor közeledik, különösen akkor, ha van náluk élelem. A Nemzetközi Cápatámadási Nyilvántartás szerint a kék cápa világszerte 9 indokolatlan cápaharapásért felelős, köztük 4 halálos kimenetelűért.
Homoki tigriscápa
A homoki tigriscápát gyakran összekeverik más cápafajokkal, és felelőssé teszik a támadásokért, mivel gyakran a part közelében tartózkodik. A Madeira közelében, az Atlanti-óceán keleti részén élő cápa azonban általában nem veszélyes az emberre. Olyan halakra vadászik, mint a makréla, a szürke tőkehal, a hering, a kékhal és az ajakoshal, de kisebb cápákra, rájákra, nagy tintahalakra, nagyobb rákokra és homárokra, valamint lábasfejűekre is.
Ennek a cápafajnak az a különlegessége, hogy a gyomrában egy hólyag található, amelyet levegővel tud feltölteni, hogy egy bizonyos helyen lebeghessen, például amikor víz alatti barlangokban pihen.
Homoki tigriscápa felderítés közben:
