Egy ókori görög papirusz hajmeresztő dolgokat tár fel a bűnözőkről

Egy ókori görög papirusz titkai

Eredetileg az 1950-es években vagy a '60-as évek elején fedezték fel az ókori görög papiruszt, amelyet eredetileg az ókori nabateusok írtak, akik elfoglalták a Közel-Kelet egyes részeit a hellenisztikus és a római időszakban. Miután több évtizeden át egy jeruzsálemi múzeumban pihent, a dokumentumot végül 2014-ben újra megtekintették, ekkor a kutatók rájöttek, hogy valójában görögül írták.

Bűntények az ókorban

A 133 sornyi botrányos szövegből álló papiruszról kiderült, hogy két Saulos és Gadalias nevű zsidó bandita, valamint bűntársaik, Chaereas és Diocles elleni bírósági tárgyalás feljegyzéseit tartalmazza. A narratíva megemlíti Hadrianus júdeai látogatását az i.sz. 129-130-ban, és megnevezi Tineius Rufust is, aki i.sz. 132-ig kormányozta a régiót, így lehetővé teszi a tanulmány szerzőinek, hogy a per időpontját valamikor i.sz. 130 és 132 között határozzák meg.

Ez a dátum jelentős, mivel arra utal, hogy Saulos és Gadalias a római uralom elleni zsidó lázadás előestéjén folytatta felforgató tevékenységét, amely a Bar Kokhba-lázadás néven ismert, és amely i.sz. 132 és 136 között tartott. Lényeges, hogy a papirusz „lázadással" is vádolja a párost, ami arra utal, hogy szerepet játszhattak a felkelés kirobbantásában.

Adócsalás, okmányhamisítás, zsarolás

A Gadalias színes történetével foglalkozó terjedelmes papirusz olyan bűncselekményeket sorol fel, mint az erőszak, a banditizmus, a pénzhamisítás, a börtönből való szökés és a pénzügyi zsarolás, amelyekért „sokszor elítélték és száműzték".

A jelen ügyben azonban úgy tűnik, hogy Saulos a hibás, aki kikerülte a rabszolgák emancipálásakor fizetendő 5 százalékos adót. A jelek szerint Saulos Chaereast „szalmabábnak" használta, hogy kiszabadítson három rabszolgasorsú embert, Abaskantost, Onesimost és Niko-t, és fiktív módon átruházta a tulajdonjogot erre a cinkosra anélkül, hogy ténylegesen átadta volna a rabszolgákat.
Gadaliast – akit „olcsón megvásárolható embernek" neveznek – az okmányok hamisítására alkalmazták.

- mondta Avner Ecker, a tanulmány szerzője. Bár semmi sem utal a per kimenetelére vagy Saulos, Gadalias és vádlott társaik sorsára, a kutatók megjegyzik, hogy a falsum – azaz hamisítás – bűntette a római korban súlyos büntetést vont maga után.

A szankciók „a kisajátítástól és a száműzetéstől az elítélésen át a bányákban történő robotolásig és a halálbüntetésig" terjedtek – írják a szerzők, hozzátéve, hogy „még a becsületesek törvényesen kiváltságos osztályának tagjai is kemény büntetést kapnak falsum miatt ". Tekintettel arra, amit tudunk arról, hogy a rómaiak hogyan álltak a bűnözők megbüntetéséhez, így Saulos és Gadalias helyzete nem tűnik túl jónak - írja az Iflscience.

Az alábbi videó bemutatja, hogyan készítik manapság a papiruszt Egyiptomban: